Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente

Csökkent Magyarország lélekszáma az első négy hónapban

A természetes népességfogyás következtében 2009 első négy hónapjában 14.811-el csökkent Magyarország lélekszáma, a becsült népességszám április végén 10 millió 21 ezer volt - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-hez.

Az előzetes adatok szerint az idén januártól április végéig 31.257 gyermek született, 1,9 százalékkal (610-zel) kevesebb, mint egy évvel korábban. A halálozások száma átlépte a 46 ezret, ami 1,2 százalékos (526) emelkedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

A házasságkötések száma az év első két hónapjában és áprilisban alacsony szinten stagnált, márciusban viszont jelentősen visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. Az első négy hónapban 6.990 házasságkötés történt, 5,7 százalékkal (419-cel) kevesebb, mint az előző év azonos időszakában.

A KSH közölte továbbá, hogy ezer lakosra 9,5 élveszületés és 14 halálozás jutott. Az előbbi adat 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,3 ezrelékponttal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A házasságkötési arányszám 2,1 ezrelékes értéke 0,1 ezrelékponttal maradt el az előző évitől.

A természetes fogyás mértéke a 2008. január-áprilisi 4,1 ezrelékről 4,5 ezrelékre emelkedett. Az idei év első négy hónapjában az élve született és az 1 éves koruk előtt meghalt csecsemők hányadosa 5,1 ezrelék volt, 0,9 ezrelékponttal alacsonyabb, mint egy éve.

A születésszám csökkenése és a halálozások számának emelkedése következtében a természetes népességfogyás a múlt év első négy hónapjában kimutatott 13.675-tel szemben 2009 első négy hónapjában 14.811 fő volt. A nemzetközi vándorlás becsült értékeinek pozitív egyenlege folytán az ország lakossága ténylegesen ennél kisebb mértékben, mintegy 10.000 fővel csökkent.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?

Ha azt hinnénk, hogy csak Magyarország folyik szét ebben az időben...

Az európai hőhullám a hétvégén Németországban, Dániában és Csehországban is hőmérsékleti rekordokkal járt, zavarokat okozott a közlekedésben.
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×