Infostart.hu
eur:
356.99
usd:
304.32
bux:
135138.83
2026. május 8. péntek Mihály
Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje beszédet mond az ellenzék tüntetésén az MTVA Kunigunda útjai székháza előtt 2022. március 6-án.
Nyitókép: Koszticsák Szilárd

Márki-Zay Péter: a választás Kelet vagy Nyugat, háború vagy béke

A közmédia épülete előtt demonstráltak az ellenzéki pártok.

Április 3-án a választás Kelet vagy Nyugat, háború vagy béke, tolvajok vagy tisztességes emberek - mondta Márki-Zay Péter, az ellenzéki pártok A propaganda fegyver, a hazugság öl elnevezésű budapesti tüntetésén.

Az ellenzéki kormányfőjelölt az MTVA székháza előtt tartott eseményen arról beszélt, hogy amikor 2002-ben a Fidesz nagyon kis különbséggel veszítette el a választást, abból Orbán Viktor azt a következtetést vonta le, hogy "nem lehet sajtószabadság, mert akkor ő mindig el fog bukni".

Azzal vádolják az ellenzéket, hogy katonát vagy fegyvereket akar szállítani Ukrajnába - mondta a politikus, aki úgy fogalmazott: Orbán Viktor "szállít fegyvereket Ukrajnába", mert a 27 uniós vezető között ő is megszavazta az uniós fegyverszállítást, sőt "magyar gépek is részt vesznek a fegyverszállításban". Hozzátette, arról is hazudoznak, hogy a nem létező Paks 2-nek az "unióban általuk is megszavazott" bojkottja veszélyezteti a magyar rezsicsökkentést.

Nem szabad alábecsülni a kormánypropaganda szerepét, csoda, hogy "12 év agymosás" után igazi esély van arra, hogy leváltsuk "ezer éves történelmünk legkorruptabb" kormányát - érvelt. Ezt azzal folytatta, hogy Magyarországon nincs demokrácia és szerinte nem lesz szabad választás április 3-án, mert nincs demokratikus szabad választás ott, ahol "agymosás folyik 12 éve". Ha szabad választás lenne, akkor a Fidesz vagy nem jutna be a parlamentbe, vagy az "én becslésem szerint" maximum húsz százalékot kapna - ismertette véleményét.

Az eseményen több más politikussal együtt felszólaló Hadházy Ákos független képviselő azt mondta, a választás előtt újra fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ellenzék miniszterelnök-jelöltje egyszer sem tehette be a lábát az MTVA épületébe.

A szintén független Szél Bernadett arról beszélt, hogy amikor a Fidesz 2010-ben hatalomra került, akkor "beszántotta" a szabad sajtót.

Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin célja nem csak Ukrajna, mert az orosz elnök egy új Szovjetuniót akar építeni és Orbán Viktor miniszterelnök ehhez asszisztál.

Varju László, a DK alelnöke kijelentette, a mögötte álló épületben bűnt követtek el, és azok, akik ezt csinálják, azok "hazaárulók", akik a nép ellen cselekednek.

Brenner Koloman, a parlament jobbikos alelnöke arra kérte hallgatóit, hogy "foglalják le a magyar közmédiát szimbolikusan".

Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke megjegyezte: az lehet vitatéma, hogy szükség van-e az atomenergiára a 21. században, de február 24-e óta arról nem lehet vitatkozni, hogy Paks 2-őt orosz pénzből, orosz hitelből, orosz technikával nem szabad megépíteni.

Hajnal Miklós, a Momentum elnökségi tagja azt mondta, hogy a magyar közmédia minden háztartásba "beférkőzik" és próbálja a magyarok tudatát a putyini propagandával megmérgezni.

Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője azt hangsúlyozta, hogy Magyarország útja nem Moszkva felé van, hanem az európai Nyugat felé.

Polyák Gábor, az ellenzék sajtópolitikai kabinetvezetője kijelentette, ahol propaganda van, ott nincs újságírás, mert az újságírás az maga az autonómia.

Az esemény végén a felszólalók felsorakoztak a rendezvény színpadán és hallgatóságukkal közösen elénekelték a Himnuszt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.05.08. péntek, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

Pénzégető csapdába léptünk, csak most jöhet a közbelépés a négy nagytól

A négy meghatározó jegybank – az Európai Központi Bank, a Federal Reserve, a Bank of England és a Bank of Japan – áprilisban ugyan egyaránt változatlanul hagyta az irányadó kamatokat, ám a kamattartás mögött gyökeresen eltérő monetáris politikai helyzetek húzódnak meg – írja májusi elemzésében a BNP Paribas. A bank alapforgatókönyve júniusban három 25 bázispontos kamatemelést tart valószínűnek: az euróövezetben, az Egyesült Királyságban és Japánban, míg a Fed egyelőre külön pályán mozog. Az energiaársokk minden nagy gazdaságot érint, de eltérő dilemmákat okoz: az USA erősebb növekedésből és nettó szénhidrogén-exportőri pozícióból indul, míg az euróövezet, az Egyesült Királyság és Japán érzékenyebb a stagflációs kockázatokra. A júniusi döntéseket az határozhatja meg, hogy az addig érkező adatok mutatnak-e másodkörös inflációs hatásokat, vagyis az energiaársokk szélesebb körű átterjedését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×