Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 6. vasárnap Zakariás
Benjámin Netanjahu miniszterelnök sajtótájákoztatót tart Jeruzsálemben 2026. június 15-én. Az elõzõ napon megállapodás született Irán és a síita államot támadó Egyesült Államok között a harcok lezárásáról. Az Iránt támogató Hezbollah szerint a milícia a megállapodás bejelentése óta nem hajtott végre mûveleteket. Az izraeli vezetés közölte, hogy egyelõre nem vonul ki az általa ellenõrzött dél-libanoni biztonsági övezetbõl.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Ronen Zvulun

Izraelben mindenki kiakadt Trump alkujára, ami „figyelmeztetés Ukrajnának”

A megosztottságot félretolva, ritka egyetértésben keltek ki az izraeli politikai szereplők az amerikai–iráni békealku ellen. Donald Trump elnök viszont keményen bírálta az izraeliek libanoni támadásait.

Példátlan konszenzus alakult ki Izraelben a pénteki aláírás előtt Washington és Teherán békealkujával szemben:

a teljes politikai spektrum fejezte ki nemtetszését.

A Netanjahu-kormány szerint a háborús célokat még mindig nem érték el, mert az alkuban nincs benne a dúsított urán elvétele, a dúsítási berendezések leszerelése, továbbá az iráni rakétagyártás korlátozása és az, hogy Irán leállítsa regionális szövetségesei támogatását.

Ezek közül a legtöbbet a libanoni Hezbollah szerepel a híradásokban, de az a mód, ahogy Izrael – önvédelemmel érvelve – bombázza a szomszédját, a legnagyobb szövetséges, Donald Trump bírálatát is kiváltotta.

Az amerikai elnök „vadnak” nevezte a fellépést és azt mondta: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek „nagyobb felelősséggel kéne fellépnie Libanon esetében”.

„Nem kell egész lakóházakat lerombolni, amikor a Hezbollah embereit célozzák meg, a házakban egyszerű emberek is élnek, mondta Trump, bár tartózkodott attól, hogy keményebben minősítse az ártatlan civilek megölését. Az eviani G7-es csúcson beszélve hozzátette: Libanon intellektuális központ volt, orvosokkal és professzorokkal, „de most borzalmas”. Mondandóját megtoldotta azzal is, hogy

„nélküle nem létezne Izrael”.

Izraelben viszont úgy látják: a nagy szövetséges ezúttal nem osztja olyan mértékben azt az álláspontjukat, hogy a létükben fenyegetik őket, mint korábban: az iráni rezsim, amelyet a keményvonalas Forradalmi Gárda ellenőriz, hatalmon maradhat. A tetejébe szankciókönnyítésre és a befagyasztott eszközök felszabadítására készülhet fel.

Az izraeliek attól is tartanak, hogy Iránnak sikerült a libanoni hadműveletek korlátozását beleemelni a tűzszüneti alkuba, azaz az izraeli hadsereg nem tud majd olyan szabadon harcba indulni az északi területeit fenyegető Hezbollah ellen, mint eddig. Teherán olyan feltételt támasztott, hogy bármely, Bejrút elleni támadás nyomán Izrael iráni támadásra számíthat.

A BBC-nek nyilatkozó izraeli illetékesek viszont biztosak voltak abban, hogy a Trump-kormányzat keretmegállapodása tarthatatlan, és néhány hónapon belül összeomlik. Emellett Izrael Katz védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy a Védelmi Erők (IDF) a libanoni, szíriai és gázai biztonsági zónákban maradnak, a keményvonalas biztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir pedig úgy, hogy országát nem kötelezi az egyezmény.

A nacionalista Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter azt mondta: az alku „rossz Izraelnek és a szabad világnak, egyedül kell harcolnunk a rezsim bukásáért”. Jair Lapid, a frissen létrehozott, centrista és ellenzéki Van jövő párt vezetője szerint az egyezmény „katasztrofális kudarc... Izrael megnyerte a csatát, de Netanjahu elvesztette a háborút”. A balközép Együtt párt vezetője, Naftali Bennett is „Irán elleni történelmi kudarcként” írta le a megállapodást. Közben egy brit lap kommentátora megjegyezte:

Trump alkuja „figyelmeztetés Ukrajnának”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Európa szomorú új térképe

Európa szomorú új térképe

Az aszályok, a klímaváltozás, a vízhiány és a felmelegedés csökkentheti a mezőgazdasági hozamokat, átírhatja az ipar telephelyválasztását, az energiatermelést, a folyami szállítást, a turizmust, az ingatlanárakat, sőt még azt is, mikor dolgozunk, utazunk vagy hogyan építjük otthonainkat. Ennek európai vonatkozásairól írt elemzést Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány; a részletekről Pásztor Szabolcs kutatási igazgatót kérdezte az InfoRádió.

Apáti Ferenc: itt az almageddon

Nem várható áremelés, pedig az idei lehet az elmúlt fél évszázad egyik legrosszabb almatermése Magyarországon. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács várakozásai szerint a termés 130-140 ezer tonna körül alakulhat, ami jelentősen elmarad a tavalyi 170 ezer tonnától, és töredéke a kedvező évjáratokban megszokott szintnek.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Politikai földrengés jöhet ma Németországban, a kancellár jövője is eldőlhet

Ma tartományi parlamenti választást tartanak Szász-Anhaltban, ahol közel 1,7 millió választópolgár dönthet az új törvényhozás összetételéről és közvetve a következő tartományi kormányról. Az AfD története során először kerülhet hatalomra egy német tartományban, és akár önállóan is kormányt alakíthat, a CDU pedig 20 százalékpont körüli vereséget szenvedhet. Az eredmény átrendezheti Németország politikai erőviszonyait, megkérdőjelezheti az AfD elszigetelésére épülő stratégia működőképességét, és súlyos belső vitákat indíthat el a kereszténydemokratáknál. Egy történelmi AfD-győzelem egyben Friedrich Merz kancellár személyes kudarca is lenne, ami meggyengítheti párton belüli tekintélyét, és bizonytalanná teheti hosszabb távú politikai jövőjét.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×