Infostart.hu
eur:
390.47
usd:
338.31
bux:
123534.08
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Juraj Blanár szlovák külügy- és Európa-ügyi miniszter a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel a tárgyalásuk után Budapesten, a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón 2023. december 20-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Jogi és politikai vihart kavart Szlovákia meghívása a Béketanácsba

Szlovákia is meghívást kapott Donald Trump amerikai elnök kezdeményezéséhez, az úgynevezett Béketanácshoz való csatlakozásra. A pozsonyi külügyminisztérium jelenleg elemzi a felkérést, miközben a szlovák politikai pártok között máris komoly vita bontakozott ki a lehetséges tagságról.

Juraj Blanár szlovák külügyminiszter közlése szerint Szlovákiát az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetségén keresztül keresték meg. A tárca most az alapító dokumentumokat vizsgálja, elsősorban abból a szempontból, hogy a kezdeményezés összeegyeztethető-e Szlovákia jogrendjével és nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Blanár hangsúlyozta: Pozsony minden olyan kezdeményezést üdvözöl, amely valódi békeerőfeszítésekhez vezethet. Példaként az amerikai közvetítési kísérleteket említette több nemzetközi konfliktusban.

A Béketanács alapító chartáját Donald Trump a davosi Világgazdasági Fórum idején írta alá. A testületbe mintegy hatvan ország kapott meghívást.

A szlovák belpolitikában azonban korántsem egységes a fogadtatás.

Tibor Gašpar, a parlament alelnöke óvatosságra intett. Szerinte egyelőre nem világos, hogy Szlovákia alkotmányjogi szempontból egyáltalán csatlakozhat-e egy ilyen szervezethez. Úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy a testület a jövőben „ernyőként” szolgálhat bizonyos döntések igazolására, amelyeket a béke jelszavával próbálnának elfogadtatni.

Hasonlóan a jogi keretek tisztázását sürgeti Robert Kaliňák védelmi miniszter is. Szerinte a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben minden ilyen lépést rendkívüli körültekintéssel kell mérlegelni. Azt mondta:

„Szlovákia támogat minden békekezdeményezést, de csakis a saját jogrendjével összhangban.”

Az ellenzéki Kereszténydemokrata mozgalom elnöke, Milan Majerský szintén alkotmányos kérdéseket lát, és hangsúlyozta: Szlovákia számára az Európai Unió és a NATO a legfontosabb szövetségi keret. Egy ilyen kezdeményezésben szerinte csak szoros uniós koordináció mellett lenne szabad részt venni.

Élesebben fogalmazott az ellenzéki Szabadság és Szolidaritás párt vezetője, Branislav Gröhling. Ő a Béketanácsot egyenesen Donald Trump üzleti projektjének nevezte, és nem demokratikus társaságnak minősítette a kezdeményezést.

A leghatározottabban a Szlovák Nemzeti Párt utasítja el a tagság lehetőségét. A kormánypárt felszólította Robert Fico miniszterelnököt, hogy Szlovákia nevében mondjon nemet a felkérésre.

A párt szerint az állandó tagság akár egymilliárd dollárba is kerülhetne, amit elfogadhatatlannak tartanak. Úgy vélik, a kezdeményezés megkerüli a már létező nemzetközi intézményeket, például az ENSZ-t, és egy szűk, politikailag irányított „elit klubot” hoz létre. Az SNS szerint egy ilyen döntésről széles körű szakmai és politikai vitára lenne szükség, és elfogadhatatlannak tartják, hogy Szlovákia komoly társadalmi egyeztetés nélkül csatlakozzon

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×