Bérlakás-botrányba keveredett és emiatt lemondott Nagy-Britannia hajléktalanságügyi minisztere. A munkáspárti Rushanara Alit azzal vádolták meg, hogy egyik, saját tulajdonú, ingatlanából, egy ötszobás házból kilakoltatta a bérlőket, majd azt meghirdetve azonnal hétszáz fonttal megemelte a lakbért. Száz font körülbelül 45 ezer forintnak felel meg, tehát a kormánytag ennek többszörösét söpörte be.

Az ügy azért kínos a kormánynak, mert Keir Starmer miniszterelnök olyasvalakit tett meg a hajléktalanság elleni küzdelem illetékesének, aki főbérlői státusza miatt, képletesen szólva, „a ring másik sarkában állt”.

A Konzervatívok és más ellenzéki pártok is azonnal „mérhetetlen képmutatással” vádolták meg az illetékest.

A kormányzó Munkáspárt ugyanis épp az efféle főbérlői húzásokat készül törvénnyel tiltani a bérlők védelmében fellépve.

A nyomás eredményes volt, a történtek nyomán Rushanara Ali lemondó levelet írt a miniszterelnöknek, amelyben hangsúlyozta: mindig a jogszabályok betartásával járt el, ugyanakkor elismerte, hogy a botrány elterelné a figyelmet a kormány munkájáról.

A felháborodás ellenére a Munkáspárt több vezetője védelmébe vette Rushanara Alit. Rachel Reeves pénzügyminiszter például azt mondta: nem érti, miért követelték a lemondását, hiszen tudomása szerint nem sértett törvényt. Ugyanakkor a kritikaáradat nem csillapodott. A kiszolgáltatott emberek lakhatási jogaival foglalkozó Shelter alapítvány szerint „elképesztő”, hogy éppen a hajléktalanságügyi miniszter profitálhat abból a bérbeadói magatartásból, amit maga a kormány akar betiltani.

A Konzervatív Párt árnyékminisztere, Sir James Cleverly úgy fogalmazott: „totális képmutatás” volt Rushanara Ali viselkedése, és szerinte az ügy újabb bizonyítéka annak, hogy a Munkáspárt másokat erkölcsre tanít, miközben maga nem tartja be az elveit.

A szintén ellenzéki Liberális Demokraták szerint Rushanara Ali „megdöbbentően felelőtlenül” viselkedett, és félreértette a saját szerepét:

„nem az lett volna a dolga, hogy fokozza, hanem az, hogy enyhítse a hajléktalanság problémáját.”

A Munkáspárt eközben tovább dolgozik a bérlők jogait védő törvénycsomagon, amely véget vetne annak a gyakorlatnak, hogy a tulajdonosok előbb kiköltöztetik a bérlőt, majd felpumpálják a lakbért. Mint az egyik államtitkár egy televíziós interjúban elmondta: „a kormány célja, hogy kiegyenlítse az erőviszonyokat a bérbeadók és a bérlők között”, és elismerte, hogy országszerte sok panasz érkezik a jelenlegi helyzet miatt.

A lemondás mindenesetre újabb politikai csapás a Starmer-kormány számára, amely – tavalyi hatalomra kerülése óta – folyamatosan veszít a népszerűségéből, miközben a brit politikai paletta új, jobboldali radikális pártja, a Reform látványosan előretört.