Infostart.hu
eur:
379.29
usd:
323.15
bux:
125193.35
2026. március 2. hétfő Lujza
Robert Fico szlovák miniszterelnök az ukrán hivatali partnerével, Denisz Smihallal tartott sajtóértekezleten a két ország kormányának együttes ülését követően Ungvár közelében 2024. október 7-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Zuzana Gogova

Egymásnak feszült a Szlovák kormánykoalíció Ukrajna EU-s csatlakozása ügyében

A közösségi médiában vitázott egymással Robert Fico szlovák miniszterelnök és koalíciós partnere, Andrej Danko, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Utóbbi azért bírálta a kormányfőt, mert támogatta az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó zárónyilatkozatát. Andrej Danko szerint a szlovák nemzet nem akarja Ukrajnát az EU-ban. Robert Fico erre reagálva arra kérte Andrej Dankót, hogy az ellenséget inkább az ellenzék soraiban keresse, ne a partnerei közt.

Andrej Danko szerette volna, ha Robert Fico Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz hasonlóan nemet mond az ukránok európai uniós törekvéseire, és felrótta Robert Ficónak, amiért Magyarország kivételével minden tagállam egyetértett abban, hogy Ukrajna további támogatásra szorul, és hogy fokozni kell a nyomást az agresszor Oroszországgal szemben. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke bírálta a kormányfőt amiért támogatta az Európai Tanács Ukrajnára vonatkozó zárónyilatkozatát.

„Komolyan, miniszterelnök úr? A nemzet nem akarja Ukrajnát az EU-ban, ebben biztos lehet”

– üzente Andrej Danko koalíciós partnerének, Robert Ficónak. „Ukrajna biztonsági kockázatot jelent. Sem most, sem a jövőben nem lehet az Európai Unió tagja. Ha belépne az unióba, az azzal járna, hogy a NATO-ba is szeretne majd belépni” – fogalmazott a közösségi oldalán a nemzetiek vezére, hozzátéve, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de ennek a segítségnek az állampolgárokat kell megilletnie, akiknek már új elnököt kellene választaniuk. Robert Fico reagált a bírálatra.

„Nem értem, mit akar Andrej Danko. Orbán Viktor Brüsszelben hivatalosan bejelentette, hogy nem tudja támogatni az Ukrajnára vonatkozó zárónyilatkozatot, mivel kormánya elutasítja Ukrajna EU-tagságát.

A többi 26 uniós tagállam, beleértve Szlovákiát is, támogatja Ukrajna európai perspektíváját, ezért a megfelelő zárónyilatkozatot ebben a szellemben fogadták el. Mi ebben a meglepő, félreérthető vagy a szlovák nemzeti érdekeket sértő, elnök úr?” – írta Robert Fico a közösségi oldalon.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, egész nap küzdött Szlovákia érdekeiért, különösen az energetika területén. „Szomorú, hogy itthon a koalíciós partner ahelyett, hogy támogatna, indokolatlanul becsmérel. Arra kérem Andrej Dankót, hogy az ellenségeket inkább az ellenzékben keresse, ne azok között, akik mindvégig támogatták és most is támogatják” – tette hozzá Robert Fico.

A szlovák kormányfő - aki a brüsszeli csúcstalálkozó menetét tárgyilagosnak és kiszámíthatónak nevezte - péntek hajnalban megismételte, hogy Szlovákia nem támogatja az Oroszország elleni 18. szankciócsomagot, amíg nem kap az Európai Bizottságtól garanciákat az orosz gáz 2028. januártól történő behozatali tilalmára vonatkozó javaslattal kapcsolatban. „Ha ez a döntés nem jár hátránnyal számunkra, ha garantálják a megfelelő mennyiségű gázellátást jó áron, ha biztosítják a jelenlegi tranzitdíjak megtartását, és ha egy esetleges, a Gazprommal szembeni per elvesztése esetén valaki vállalja a költségeket, akkor elégedettek leszünk” – jelentette ki a szlovák miniszterelnök.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Szakértő: látóhatárra került a 150 dolláros hordónkénti olajár

Az Egyesült Államok és Izrael szombat hajnalban támadást indított Irán ellen. Teherán válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajforgalmának csaknem egyötöde halad át. Az InfoRádióban Hortay Olivér, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetője az olajár várható alakulásáról beszélt.

Nagy kihívás a Merz-kormánynak, ami most őrli a németeket

Kevesebb mint egy hét múlva kezdődik Németországban a konzervatívok és a szociáldemokraták alkotta kormánykoalíció stabilitását vagy a többség által inkább gyengülését jelző, sokat emlegetett „szuperválasztási” év. Idén öt tartományban tartanak helyi parlamenti választásokat. Felmérték, várható-e politikai földrengés, és ha igen, annak milyen következményei lehetnek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Megremegtek a tőzsdék a közel-keleti háborúra - Mutatjuk a legfrissebb piaci hatásokat!

Az iráni–amerikai–izraeli katonai konfliktus hétvégi eszkalációja azonnali és széles körű piaci reakciót váltott ki világszerte, különösen Ázsiában, ahol hétfőn meredek eséssel indult a kereskedés. Az Egyesült Államok és Izrael összehangolt csapásai Irán ellen, amelyekben az iráni politikai és katonai vezetés több kulcsszereplője, köztük a legfelsőbb vezető is életét vesztette, új geopolitikai kockázati prémiumot építettek be az eszközárakba. A piacokat nem csak a katonai összecsapás ténye rázta meg, hanem az a bizonytalanság is, hogy a konfliktus gyorsan lokalizálható marad-e, vagy tartós, regionális háborúvá szélesedik, amely az energiaszállításokat és a globális növekedési kilátásokat is érdemben érinti. A befektetők klasszikus kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak. Az olajárak élesen megugrottak, a biztonságos menedékeknek tartott nemesfémek árfolyama emelkedik. Európában komoly eséssel indult a nap a részvénypiacokon, és az USA-ban is hasonlóra lehet számítani. Mutatjuk a katonai konfliktus legfrissebb piaci hatásait!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×