Csütörtökön Brüsszelben az idei második formális EU-csúcson két kérdésben Magyarország és Szlovákia is vétózott. Ukrajna uniós csatlakozása ügyében nem volt egyetértés a tagállami vezetők között, olyannyira, hogy az ebben a témában kiadott zárónyilatkozatból Magyarország ki is maradt, vagyis a 27-ből csak 26 uniós tagország állam-, illetve kormányfője vélekedett úgy, hogy az Európai Bizottságnak fel kellene gyorsítania Ukrajna uniós csatlakozási folyamatát. Robert Fico szlovák kormányfő pedig az Oroszországgal szembeni 18. szankciócsomagot nem fogadta el.

Kalas Vivien az InfoRádióban felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Tanács jogilag kötelező érvényű döntéseket nem hoz, csak elvi, politikai iránymutatást nyújt a társjogalkotóknak, így például az Európai Unió Tanácsának, az Európai Parlamentnek, valamint végső soron az Európai Bizottságnak is. Az elemző szerint azzal, hogy 26 EU-tagország vezetői egy nyilatkozatban jóváhagyták az uniós csatlakozással kapcsolatos tárgyalások első fejezetének elindítását, Ukrajna ugyanabba a helyzetbe került, mint Moldova. Utóbbi ország esetében rendes következtetésekben fogadtak el döntéseket az uniós tagországok állam- és kormányfői, vagyis Ukrajnához hasonlóan Moldova is a csatlakozási tárgyalások első fejezeténél tart. A gyakorlatban az következik, hogy mind Moldova, mind Ukrajna képviselői csúcstalálkozón egyeztetnek az Európai Unió illetékes szervezetével, amivel elkezdődik a tárgyalások hosszú sora.

Kalas Vivien emlékeztetett: az Európai Bizottság 2029-ig szeretné elérni, hogy Ukrajna csatlakozhasson az EU-hoz, de ez egy nagyon hosszú folyamat lesz, és még mielőtt bármilyen latolgatás elkezdődne ezzel kapcsolatban, érdemes megvárni, hogy kitűzzék az első EU–Ukrajna csúcstalálkozót a bővítés témájában.

Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az unió jogalkotó szervét. Minden tagállam kormányának az adott szakpolitikai területért felelős minisztere vesz részt a tanácskozásokon, vagyis a jogalkotási folyamatban. Új tagország lehetséges felvétele esetén lehet vétózni akkor, amikor döntés születik a csatlakozási folyamat elindításáról, illetve az ügymenet végén is, amikor már megtárgyalták valamennyi fejezetet az adott országgal a bővítéssel kapcsolatosan. Az elemző kiemelte: a csatlakozási tárgyalások során meghatároznak bizonyos reformokat, melyeket végre kell hajtania a csatlakozni kívánó országnak. Ha megfelelt a követelményeknek, akkor a Tanácson belül a miniszterek körében egyhangú döntéshozatal szükséges abban a tekintetben, hogy jóváhagyják-e az érintett állam csatlakozását. Kalas Vivien

jelenleg kevés esély lát arra, hogy Ukrajna esetében eljutnak a felek a folyamat legvégéig, vagyis nem tartja valószínűnek, hogy lesz vétó.

Mint fogalmazott, az ilyen tárgyalásokon már magával a vétóval való fenyegetéssel el tudnak érni a tagországok saját maguknak olyan kedvezményeket, engedményeket, vagy tudják úgy alakítani a tárgyalásokat, ahogy ők szeretnék, hogy már nincs szükség arra, hogy a legvégén tényleges vétózás legyen. Az elemző megjegyezte: ez a hozzáállás nem feltétlenül egy ország uniós csatlakozása ellen irányul, hanem olyan fegyverről van szó, amivel egy-egy tagállam jó tárgyalási technikával különböző engedményeket, támogatásokat, előnyöket harcolhat ki magának. Ezzel együtt hozzátette: Ukrajna csatlakozása ellen fajsúlyos ellenérvként szokott előjönni, hogy egy háborúban álló országról van szó, és a magyar fél is általában ezt az indokot hangoztatja. Ez sem feltétlenül a bővítési folyamat elleni lépés, hanem érvelhet azzal egy ellenző ország, hogy csak addig nem támogatja a tárgyalásokat a csatlakozásról, amíg az érintett ország háborút folytat. Ebben az esetben nem is lehet szó arról, hogy a folyamat végén vétóz valamelyik tagállam.

A csütörtöki uniós csúcson napirendre került Ukrajna katonai és pénzügyi támogatása is. Ebben a kérdésben hasonló helyzet állt elő, mint a csatlakozási kérelemnél, vagyis 26 tagállam azt jelezte, hogy elkötelezett Ukrajna további támogatásában. Még korábban a Miniszterek Tanácsa elfogadta, hogy 150 milliárd eurós hitelkeretet hoz létre, amit a védelmi ipar fejlesztésére hívhatnak le az uniós tagországok, illetve más harmadik tagországok is, és ebbe a körbe beletartozik Ukrajna is. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az uniós tagországok a hitelkeret révén anyagi támogatást adhatnak Kijevnek, igaz, az összeget csak katonai, védelmi célokra lehet fordítani.

Hamarosan lejár Donald Trump haladéka vámügyben, a németek még erősködnek

A versenyképesség és az amerikai büntetővámok is terítékre kerültek Brüsszelben, ami nagyon aktuális, hiszen július 9-án lejár Donald Trump három hónapos haladéka, amit az uniónak adott. Kalas Vivien megjegyezte: ez az a határidő ameddig valamilyen kereskedelmi megállapodásnak kellene születnie az Egyesült Államok és az Európai Unió között. Ha nem jön létre egyezség a felek között, akkor 50 százalékos kölcsönös vámok lépnek életbe. Nyilvánvaló módon ezt el szeretnék kerülni az uniós tagállamok.

Jelenleg egy olyan javaslat van az asztalon, amely szerint 10 százalékos átalányvámokat vezetnének be a két fél között, ami az elemző magyarázata szerint azt jelentené, hogy nem lennének ágazatspecifikus vámok.

Jelen pillanatban úgy tűnik, ezt a 10 százalékos átalányvám-javaslatot hajlandó elfogadni mind az unió, mind az USA.

A helyzetet az bonyolítja, hogy Németország külön kéréssel állt elő, ami szerint az európai autókra külön megállapodást kellene kötni, hogy a járművek valamennyi kedvezményt kaphassanak a 10 százalék alól. Ebben a tekintetben nem egységes az Európai Unió, vannak bizonyos ellentétek egyes tagországok között, de Kalas Vivien arra számít, hogy végül megszületik majd az egyezség a kiszabott határidőig.

A szakértő ugyanakkor kiemelte, hogy az Európai Unió jól láthatóan más irányokba is kacsingat, és az Európai Bizottság előállt egy olyan ötlettel, hogy egy új világkereskedelmi együttműködést kellene létrehozni az Egyesült Államok kizárásával. A javaslat szerint az EU 27 tagországa csatlakozna az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködéshez (APEC), melynek egyébként az Egyesült Királyság jelenleg is a tagja, vagyis van már európai ország ebben a társulásban. Az európai kezdeményezők szerint ennek az együttműködésnek a keretei között új szabályrendszer alapjait kellene lefektetni, melynek egyik fő pillérre az lenne, hogy ne legyen akkora befolyása a folyamatokra az Egyesült Államoknak, mint jelenleg, hiszen nem vennék be ebbe a megállapodásba az amerikaiakat.

(A nyitóképen: Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Luis Montenegro portugál és Andrej Plenkovic horvát kormányfő az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozóján Brüsszelben 2025. június 26-án.)