Infostart.hu
eur:
384.69
usd:
329.38
bux:
116560.1
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
India and Pakistan flags on a cracked surface, divided by a jagged line. The crack symbolizes ongoing tensions and regional conflict. Use for articles on India-Pakistan relations, including diplomacy and geopolitics.
Nyitókép: Getty Images / zpagistock

Tartja magát a tűzszünet India és Pakisztán között, mindkét fél győztesnek kiáltotta ki magát

Hétfőn reggel még tartotta magát az India és Pakisztán közötti tűzszünet - azután, hogy a két szomszédos atomhatalom között újabb fegyveres összecsapások robbantak ki a vitatott kasmíri régió miatt. India szerint több tucat pakisztáni katonát megöltek.

Egyelőre elhárult a valódi háború veszélye India és Pakisztán között, miután amerikai közvetítéssel sikerült megfékezni az eszkalációt. A harcok során a felek csapatai nem lépték át a határ, csak átlőttek a másik oldalra.

Az indiai légierő május 7-én indított támadásokat a vitatott Kasmír pakisztáni ellenőrzésű része és pakisztáni terület ellen is - azt állítva, hogy szomszédja állt egy két héttel korábbi terrortámadás mögött, melynek során fegyveresek lemészároltak 26, az indiai Kasmírba látogató turistát.

A nyílt ellenségeskedés kirobbanása után a felek harci gépekkel és tűzérséggel lőtték egymást. A pakisztániak azt állították, hogy több indiai repülőt lelőttek, míg India azt, hogy 35-40 pakisztáni katona vesztette életét és „100 terroristát” megöltek. Ezek között volt - az állítás szerint - egy 2019-es indiai gépeltérítés és egy indiai katonák elleni halálos támadás három résztvevője.

A harcoknak véget vető tűzszünetet Donald Trump amerikai elnök jelentette be szombaton, azt ígérve, hogy dolgozni fognak a megosztott Kasmír kérdésén.

A két szomszédos ország katonai vezetőinek programjában szerepelt egy hétfői, közvetlen kapcsolatfelvétel is. Közben mindkét állam győztesnek kiáltotta ki magát a négy napig tartó összecsapások után.

Az indiaiak azt állították, hogy 11 pakisztáni légibázisra mértek csapást, Pakisztán azt, hogy 26 indiai katonai létesítményt támadott, és hogy drónjai egészen Delhi-ig repültek.

Emellett azt is, hogy az állítólagosan lelőtt 5 indiai harci gép között volt három modern, francia Rafale és az is elhangzott, hogy fogságba esett egy indiai női pilóta, amit az indiai oldal tagadott. A Rafale úgynevezett 4,5 generációs harci gép, amely földi támaszpontokról és repülőgép-hordozókról is fel tud szállni és az ilyen, modern gépek elvesztése kínos lenne Új-Delhi számára.

A Washington Post című amerikai lap által átnézett fényképes és video-adatok szerint „úgy tűnt”, hogy két gépet - köztük egy Rafale-t - valóban elvesztettek az indiaiak, de a hatóságok nem válaszoltak a megkeresésükre. A CNN szerint a fejlett gép lelövését egy francia biztonsági forrás is megerősítette.

2019-ben, amikor a két szomszéd legutóbb összecsapott, India elismerte, hogy Pakisztán lelőtte egyik gépét.

Más médiumok közben arról írtak, hogy Iszlámabád Pekingnek köszönheti, hogy sikerült kárt okoznia az indiai légierőnek. Kína lett ugyanis az utóbbi időben Pakisztán legnagyobb fegyverszállítója és a mostani összecsapásokban úgy tűnik, jól vizsgázott a haditechnikája, köztük a J-10C nevű harci gépek. Egy név nélkül nyilatkozó amerikai biztonsági forrás azt mondta a Reutersnek, hogy „nagy bizonyossággal” a kínai gép lőtt le két francia gyártású harci gépet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Klímakutató: olyan rég volt már rendes tél, hogy ezt most extrémnek látjuk, nem normálisnak

Klímakutató: olyan rég volt már rendes tél, hogy ezt most extrémnek látjuk, nem normálisnak

A klímaváltozással együtt járnak a jelenleg is tapaszalt havas időszakok, amelyek a felmelegedés miatt ritkán fordulnak elő, de az ilyen extrém szélsőségekre fel kell készülni – hívta fel a figyelmet az InfoRádióban Kovács Erik, a Klímapolitikai intézet vezető kutatója.

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton.
Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Mégis mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Grönlandot?

Az amerikai haderő elsöprően sikeres, Venezuela elleni hadműveletét követően a Fehér Ház ura, Donald Trump, ismét elkezdett Grönland meghódításáról álmodozni. Bár mérlegelik a térség megvásárlását és valamilyen különleges egyezmény aláírását megosztott ellenőrzésről, az Egyesült Államok nyíltan kommunikál arról, hogy opció Grönland katonai megszállása - ezzel egy NATO-szövetséges, Dánia megtámadása. Ha Amerika valóban megtámadná Dániát, az így is egyre ingatagabb lábakon álló világháború utáni nemzetközi jogrend végleges pofont kapna, a NATO pedig alighanem megszűnne létezni. Nézzük meg, miért ennyire fontos Grönland az USA-nak és mi történne, ha az Egyesült Államok valóban meg akarná szállni a területet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×