Infostart.hu
eur:
365.31
usd:
326.61
bux:
142876.62
2026. október 12. hétfő Miksa
Nyitókép: Pexels.com

Titokban tárgyalni kezdhetett Oroszország és Ukrajna – eljött a rég várt fordulat?

Oroszország és Ukrajna felújította a puhatolózást arról, hogy leállítanák a támadásokat egymás energetikai létesítményei ellen. A katari közvetítéssel folyó "előkészítő" megbeszéléseknek a nyáron Kijev kurszki offenzívája vetett véget.

A Financial Times című lap szerint előzetes megbeszélések folynak Moszkva és Kijev között arról, hogy a háborúzó felek ne támadják egymás energetikai infrastruktúráját. Erről "a témát ismerő emberek" informálták a brit lapot.

Augusztusban már közel jártak az alkuhoz, de Ukrajna kurszki behatolása zátonyra futtatta a tervet, mondták el a források, köztük két vezető ukrán illetékes. Az FT szerint most az ukránok keresik a módját, hogy Katar közvetítésével újra meginduljanak a tárgyalások.

"Korai megbeszélésekről van szó, amelyek elvezethetnek valaminek az újraindításához... az energetikai létesítményekről folyik tárgyalás"

- mondta egy, az alkudozás részleteiről informált diplomata.

A Financial Times megjegyzi, hogy egy orosz-ukrán alku lenne "a legnagyobb deeszkaláció azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben parancsot adott az Ukrajna elleni invázióra".

Annak ellenére, hogy háború során Volodimir Zelenszkij elnök és szövetségesei többször elismételték, hogy az oroszokkal csak akkor hajlandók tárgyalni, ha kivonulnak Ukrajna 1991-es határai mögé, a kulisszák mögött már folytak megbeszélések. Volodimir Zelenszkij például októberben azt mondta: ha sikerül alkut kötni az energetikai létesítmények védelméről, akkor az annak lehet a jele, hogy az oroszok készek az átfogóbb béketárgyalásokra.

Egy, a Financial Times által említett vezető ukrán hivatalnok szerint a két ország hírszerző ügynökségeinek megállapodása nyomán a felek az utóbbi hetekben ritkábban támadják egymás energetikai infrastruktúráját.

Négy ukrán illetékes szerint tavaly ősszel Kijev és Moszkva "hallgatólagos megállapodást" kötött arról, hogy nem támadják egymás energetikai létesítményeit.

Az oroszok az azt követő télen nem is hajtottak végre olyan átfogó akciókat, mint az előző évben. Az ukrán illetékesek szerint ezek után egy formális alkut köthettek volna. Viszont országuk februárban felújította az orosz finomítók elleni dróntámadásokat, bár ettől óvott a Fehér Ház. Kijev azonban nem hallgatott Washingtonra és a hallgatólagos alku összeomlott - írja a Financial Times. Az oroszok ezek után rakétákat zúdítottak az ukrajnai erőművekre.

A lap arra is utal, hogy most miért hajlandó Kijev szóba állni Moszkvával: a tél közeledtével nehézségekkel néz szembe, mivel az orosz támadások megbénították energiatermelő kapacitása közel felét. Ukrajna most nagyban függ az atom- és az import elektromos energiától.

Korábban a két ország elfogadta, hogy az ukrán hálózat és az orosz olajfinomítási kapacitások támadásának mellőzése közös érdekük.

Egy volt vezető Kreml-illetékes szerint azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök addig nem megy bele egy energetikai alkuba, amíg ki nem szorítják a Kurszki körzetből az oda betört ukrán csapatokat és "addig támadni fogja az energetikai infrastruktúrájukat". A másik oldalon pedig Kijev folytatja az orosz finomítók elleni akciókat, hogy ezzel kényszerítse tárgyalásokra az oroszokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Cseh választások után: nem egészen erre számíthatott Andrej Babis

Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint stabilizálta magát a cseh kormánypárt a hétvégi kettős választáson. A közelgő második forduló után tisztul még a kép, de az már most látszik, hogy az ellenzéken belül komoly átrendeződés körvonalazódik. Mészáros Andor mondta el a részleteket.
inforadio
ARÉNA
2026.10.12. hétfő, 18:00
Butor Gábor ügyvéd, adótanácsadó
Fajcsák Gábor az RSM Hungary adó üzletág vezetője
Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Kezdődik a harc az uniós milliárdokért: most dől el, milyen Európára és Magyarországra jut pénz

Különösen kényes pillanatban kezdődött Brüsszelben az Európai Régiók és Városok Hete, ugyanis két nappal korábban az ír elnökség bemutatta a 2028–2034-es uniós költségvetésről szóló kompromisszumos javaslatát. Ez a Bizottság eredeti tervéhez képest 8 százalékkal, 2025-ös árakon 141 milliárd euróval csökkentené a hétéves keretet, ami sem a takarékos északi tagállamoknak, sem a kohéziós forrásokért küzdő országoknak nem tetszik. Raffaele Fitto kohéziós biztos rugalmasabb és egyszerűbb fejlesztéspolitikát sürgetett, amelyben a több mint 500 program helyett 27 nemzeti és regionális partnerségi terv működne. Tüttő Kata, a Régiók Európai Bizottságának elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a döntések egyre távolabb kerülhetnek a városoktól és régióktól, a kohéziós politikának pedig kiszámítható, elkülönített forrásokra van szüksége. A tét az, hogy a szűkülő pénzekből egy összetartóbb Európa épül-e, vagy elsősorban a legerősebb szereplők versenyképessége kap támogatást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×