Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
328.66
bux:
121282.66
2026. január 21. szerda Ágnes
Nyitókép: Pexels.com

Titokban tárgyalni kezdhetett Oroszország és Ukrajna – eljött a rég várt fordulat?

Oroszország és Ukrajna felújította a puhatolózást arról, hogy leállítanák a támadásokat egymás energetikai létesítményei ellen. A katari közvetítéssel folyó "előkészítő" megbeszéléseknek a nyáron Kijev kurszki offenzívája vetett véget.

A Financial Times című lap szerint előzetes megbeszélések folynak Moszkva és Kijev között arról, hogy a háborúzó felek ne támadják egymás energetikai infrastruktúráját. Erről "a témát ismerő emberek" informálták a brit lapot.

Augusztusban már közel jártak az alkuhoz, de Ukrajna kurszki behatolása zátonyra futtatta a tervet, mondták el a források, köztük két vezető ukrán illetékes. Az FT szerint most az ukránok keresik a módját, hogy Katar közvetítésével újra meginduljanak a tárgyalások.

"Korai megbeszélésekről van szó, amelyek elvezethetnek valaminek az újraindításához... az energetikai létesítményekről folyik tárgyalás"

- mondta egy, az alkudozás részleteiről informált diplomata.

A Financial Times megjegyzi, hogy egy orosz-ukrán alku lenne "a legnagyobb deeszkaláció azóta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022-ben parancsot adott az Ukrajna elleni invázióra".

Annak ellenére, hogy háború során Volodimir Zelenszkij elnök és szövetségesei többször elismételték, hogy az oroszokkal csak akkor hajlandók tárgyalni, ha kivonulnak Ukrajna 1991-es határai mögé, a kulisszák mögött már folytak megbeszélések. Volodimir Zelenszkij például októberben azt mondta: ha sikerül alkut kötni az energetikai létesítmények védelméről, akkor az annak lehet a jele, hogy az oroszok készek az átfogóbb béketárgyalásokra.

Egy, a Financial Times által említett vezető ukrán hivatalnok szerint a két ország hírszerző ügynökségeinek megállapodása nyomán a felek az utóbbi hetekben ritkábban támadják egymás energetikai infrastruktúráját.

Négy ukrán illetékes szerint tavaly ősszel Kijev és Moszkva "hallgatólagos megállapodást" kötött arról, hogy nem támadják egymás energetikai létesítményeit.

Az oroszok az azt követő télen nem is hajtottak végre olyan átfogó akciókat, mint az előző évben. Az ukrán illetékesek szerint ezek után egy formális alkut köthettek volna. Viszont országuk februárban felújította az orosz finomítók elleni dróntámadásokat, bár ettől óvott a Fehér Ház. Kijev azonban nem hallgatott Washingtonra és a hallgatólagos alku összeomlott - írja a Financial Times. Az oroszok ezek után rakétákat zúdítottak az ukrajnai erőművekre.

A lap arra is utal, hogy most miért hajlandó Kijev szóba állni Moszkvával: a tél közeledtével nehézségekkel néz szembe, mivel az orosz támadások megbénították energiatermelő kapacitása közel felét. Ukrajna most nagyban függ az atom- és az import elektromos energiától.

Korábban a két ország elfogadta, hogy az ukrán hálózat és az orosz olajfinomítási kapacitások támadásának mellőzése közös érdekük.

Egy volt vezető Kreml-illetékes szerint azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök addig nem megy bele egy energetikai alkuba, amíg ki nem szorítják a Kurszki körzetből az oda betört ukrán csapatokat és "addig támadni fogja az energetikai infrastruktúrájukat". A másik oldalon pedig Kijev folytatja az orosz finomítók elleni akciókat, hogy ezzel kényszerítse tárgyalásokra az oroszokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Dénes Ferenc: a mezvásárlás mutatja majd meg, hogy Tóth Alex mennyire lesz nagymenő

Az a focista válik igazán meghatározó szereplővé – főleg Angliában –, aki időben felveszi a ritmust, jól beilleszkedik, sokan követik őt a közösségi platformokon és tömegesen megvásárolják a mezét – mondta az InfoRádióban a sportközgazdász. Úgy véli, a Tóth Alexéhez hasonló transzferekhez komoly nemzetközi kapcsolatok szükségesek, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy sportmenedzsment szempontjából is sokat fejlődött a magyar futball.

Agrárkamara: a Mercosur-megállapodás csak az egyik tragédia, amely a mezőgazdaságra zúdul

Cseh Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara külügyekért felelős alelnöke az InfoRádióban kedden elmondta, egy hete még semmi esélyt nem adott volna, hogy a gazdák nyomásgyakorlása eredményt hoz, de egy hét alatt jelentős változás történt az európai közvéleményben.
Kijózanító adatok: így darálja be a magyar gáztartalékokat a január

Kijózanító adatok: így darálja be a magyar gáztartalékokat a január

Évekig kényeztetett minket az időjárás, 2026 januárja azonban kijózanító pofonként érte Európát és a hazai energiarendszert. A gáztárolók rég nem látott sebességgel ürülnek, miközben a 2022-es energiaválságot követő visszatöltési dinamikák elgondolkodtató mintázatot rajzolnak ki. Bár Magyarország jelentős tartalékokkal indította a szezont, a technikai korlátokat jelentő „szódásüveg-effektus” és a nyári újratöltés várható árazása itthon is okozhat még kellemetlen meglepetéseket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×