eur:
411.25
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Flag of China and Russia. Diplomatic relations.
Nyitókép: OLGA Zhukovskaya / Getty Images

Hírszerzők szerint Kínában gyárt harci drónt Oroszország

Oroszország Kínában építhet nagy hatótávú harci drónokat – állítja egy európai hírszerzési ügynökség két forrása. Mindezt egy védelmi cég és az orosz védelmi minisztérium levelezésére alapozva mondják.

Egy európai biztonsági ügynökség két forrása mondta azt a Reutersnek, hogy Oroszország Kínában hozott létre dróngyártó kapacitást, amelyet az Ukrajna elleni háborúban használhat fel.

A név nélkül nyilatkozó források dokumentumokat is megosztottak. Ezek szerint az IEMZ Kupol nevű cég, az orosz állami Almaz-Antej fegyvergyártó alvállalkozója az, amely Kínában, helyi szakemberekkel együttműködve, kifejlesztett egy harci drónt.

Egy forrásból származó cikk megy körbe a világon

A nagy hatótávú modell a Garpija-3 (Garpiya-3, G3) nevet kapta – áll egy állítólagos jelentésben, amelyet a Kupol az idén küldött a moszkvai védelmi tárcának.

Ezek a drónok a Kupol állítólagos iratai szerint 2000 km távolságra képesek repülni, 50 kg robbanóanyaggal de „nyolc hónapon belül már 400 kg-t tudnak majd magukkal vinni”.

Fontos megemlíteni, hogy az információ egyetlen ország biztonsági szolgálatától, illetve annak név nélkül szivárogtató embereitől származik, még akkor is, ha a hírügynökség azt mondja, hogy látta a kérdéses dokumentumokat, és

most ezt a Reuters-cikket idézi többtucatnyi más médium

és fiók a közösségi médiában.

Van olyan jó, mint a "Halálosztó"

Ők a pusztító amerikai Reaper (Halálosztó) drónhoz hasonlították a G3-t - míg a Reuters-jelentésből úgy tűnik, hogy csak orosz és nem kínai dokumentumokat adtak át.

Egy további állítólagos jelentésben már azt írta a Kupol, hogy két drónt meg is kapott és hogy kész felfuttatni a G3-asok gyártását egy kínai üzemben, amelyek bevethetővé válnak az ukrajnai háborúban.

A Reuters megkereste az orosz cégeket és a védelmi minisztériumot, de azok nem válaszoltak.


Ha igaz, akkor ez mérföldkő

Az állítás különösen súlyos, mivel azt feltételezi, hogy Kína – cáfolatai ellenére – fegyverekkel segíti az Ukrajna elleni orosz műveleteket.

„Kína eddig polgári és hadi célra felhasználható technológiát adott át... tehát olyan dolgokat, amelyek alkatrészeit fegyverzetekhez lehet felhasználni” – mondta Fabian Hinz, a londoni székhelyű Stratégiai Kutatások Nemzetközi Intézetének kutatója.

„Teljes fegyverzet-rendszereket eddig nem láttunk, legalábbis nyíltan hozzáférhető dokumentumokban nem”

– tette hozzá. Ezért jelentősnek nevezte a Reuters által megszellőztetett állításokat.

Egy másik elemző, Samuel Bendett, az Új Amerikai Biztonság nevű, washingtoni elemző műhely vezető kutatója azonban óvatosságra intett.

Kína vonakodik attól, hogy kitegye magát a nemzetközi szankcióknak azzal, hogy segíti az orosz hadigépezetet – mondta.

Ezért további információra van szükség, hogy tényleg lehetővé tették-e területükön az orosz drónok gyártását.

A kínai külügyi tárca válaszában azt mondta, „nem tud ilyen projektről”, hozzátéve: szigorú előírások szabályozzák a kínai drónexportot.

A Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa és a NATO mélységes aggodalmát fejezte ki a Reuters-tudósítás miatt, amelyet úgy interpretáltak, hogy

„egy kínai cég halált okozó segítséget ad egy amerikai szankciók alá eső orosz vállalatnak”.

Amerikai illetékesek azonban úgy fogalmaztak: „nincs arra utaló jel, hogy a kínai kormány tudna az üzletről, de akkor is felelőssége van, hogy cégei ne segítsék az orosz hadsereget”.

Most akkor orosz vagy izraeli a Hárpia?

A cirillbetűs keresés során ukrán és orosz oldalak ugranak fel a "Гарпия" (Garpija, Garpiya) keresőszóra - többségükben a Reuters-anyag ismertetésével.

Zavarossá teszi azonban a képet a Moszkovszkij Komszomolec orosz bulvárlap 2020-ból származó cikke, amely

egy izraeli gyártmányú és Garpija néven említett drónról szól, amelyet a zsidó állam Azerbajdzsánnak szállított le, és amely képes megsemmisíteni az orosz S-300 és S-400 rakétarendszereket.

De, ahogy a Reuters mostani anyagát, úgy az MK akkori cikkét sem erősítették meg más források (ezt még maga az orosz bulvárlap is elismerte, miközben megszólaltatott egy fegyverzet szakértőt).

Furcsának tűnik tehát, hogy egy állítólagos orosz és izraeli drónnak is ugyanaz legyen a neve.

A 2020-as karabahi háború idején megjelent hírek arról szóltak, hogy Azerbajdzsán nagyon elégedett volt az izraeli gyártmányú Harep néven említett "öngyilkos drónokkal".

Az Aurora nevű izraeli portál, amely lehozta a mostani Reuters-hírt nem említett izraeli gyártmányú és Garpija-nevű drónt, viszont a Reuters-re hivatkozva azt állította, hogy a Kupol nevű cég a finnugor anyanyelvű Udmurtföldön fekvő Izsevszkben hozott létre egy orosz dróngyárat.

Egy népszerű ukrán fiók, a Cenzor.net még februárban azt írta, hogy abban az izsevszki gyárban, ahol tűz ütött ki, "drónok gyártását kezdték meg".

Ezen kívül még orosz portálokon kapható "drónelhárító puskák" képei jelennek meg a keresőszóra.

Az eszközök - bár ugyanúgy kell velük célozni, mint a lőfegyverrel - nem lőszert lőnek ki, hanem megszakítják a kapcsolatot a távirányító és a repülő eszköz között. A távirányítón nem látszanak a drón képei és az "a levegőben lefagy" - állított a RIA orosz hírügynökség.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Mészáros Melinda a bérmegállapodásról: nagyon kemény tárgyalásokon értük el az eredeti célunkat

Megszületett a bérmegállapodás a versenyszféra és a kormány Állandó Konzultációs Fórumán, három évre szólóan. Kiderült, mennyivel emelkedik a következő három évben a minimálbér és 2025-ben a garantált bérminimum. Lesznek azonban olyan esetek, amikor újratárgyalásra lesz szükség.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×