Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Feltorlódott járművek a dél-angliai Dover város kikötőjében 2023. április 1-jén. A doveri a Brit-szigetet a kontinentális Európával összekötő legjelentősebb kikötő. A torlódás a rossz időjárás és a francia határellenőrzés fennakadásai miatt alakult ki a húsvéti iskolai szünet kezdetén.
Nyitókép: MTI/EPA/Stuart Brock

Újabb sarcokat kapnak a brit autósok – sajátos klímacélok érdekében

Több mint 150 brit önkormányzat túl akar tenni a kormány emissziós céljain és ehhez olyan eszközökhöz folyamodnak, mint az „idegen” autók kitiltása egyes utcákról, a fizetési behajtási zónák és a parkolás megnehezítése.

Ez volt a pandémia nagy ellentmondása: ugyan sokkal kevesebb volt a jármű és tisztább volt a levegő, de az önkormányzatok még jobban korlátozták az autók forgalmát: egysávossá tettek több utat, letolták a sebességhatárt és büntetni kezdték a nem környéken lakók behajtását egyes utcákba.

A Telegraph című lap szerint a több ezer önkormányzatból 160 olyan vállalásokat tett, hogy akár tíz évvel megelőzi a kormányt a 2050-re kitűzött, úgynevezett „nettó zéró” kibocsátás elérésében.

A lap szerint sok önkormányzat csatlakozott „zöldítő” kampányokhoz – de gyakran úgy, hogy a lakosoknak ebbe nincs nagy beleszólásuk. A több intézményt összefogó és a Canterbury érsek által felügyelt civil szervezet, a Together (Együtt) és a klímapolitikát kritikusan szemlélő Climate Debate kutatása „demokráciaellenesnek” nevezte az önkormányzatok igyekezetét.

A vállalásokkal kapcsolatban nem kérdezték meg a közvéleményt – írják.

Egy sor önkormányzat már most akár tízszeres parkolási díjat ró ki a levegőbe több szén-dioxidot kibocsátó benzines és dízel kocsik, de hibridek tulajdonosaira is, mint az elektromos autók gazdáira. Mindezt úgy, hogy az egyes környékekre szóló, a lakosok által vásárolt parkolási engedélyeket is megdrágították. A bírálók szerint ezzel a szegényebb rétegeket büntetik, mint a gazdagabbakat, akiknek van pénzük új elektromos autót venni. A londoni főpolgármester – a korábbi ígéret ellenére, hogy nem tesz fizetőssé utakat – alagúthasználati díjat vezet be a Temze alatt áthajtó kocsikra.

Miközben az egyes önkormányzatok hatalmas hévvel vetették be magukat az emissziókorlátozó keresztes hadjáratba, Nagy-Britannia mindössze egy százalékkal járul hozzá a világon az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásához.

A tanulmány szerzői megjegyzik: az is gond, hogy az önkormányzatok külső, kampányszervezetek embereit vonják be a munkájukba. Ezek egyike a UK100, maga finanszíroz „politikai tanácsadókat”, akik az önkormányzatokat „segítik” klímacéljaik megvalósításában.

Az UK100 által megkövetelt módon az önkormányzatok vállalják, hogy „minden hatalmukban lévő dolgot megtesznek az üvegházi gázok emissziójának gyors mérsékléséért.

Egy másik ilyen lépéseket vállaló szervezet a Polgármesterek Globális Szövetsége. Oxford városa is ebbe tartozik és már most körülbelül 4400 forint napidíjat vet ki az egyes körzetein áthaladó, dízel-, benzin- és hibrid meghajtású kocsikra. Leicester városa már 2030-ra karbonsemleges akar lenni.

Ami gond – írja a Telegraph –, hogy a UK100 nem árulja el, kik a donorjai, de úgy tűnik, milliárdosok támogatásával működik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×