eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Feltorlódott járművek a dél-angliai Dover város kikötőjében 2023. április 1-jén. A doveri a Brit-szigetet a kontinentális Európával összekötő legjelentősebb kikötő. A torlódás a rossz időjárás és a francia határellenőrzés fennakadásai miatt alakult ki a húsvéti iskolai szünet kezdetén.
Nyitókép: MTI/EPA/Stuart Brock

Újabb sarcokat kapnak a brit autósok – sajátos klímacélok érdekében

Több mint 150 brit önkormányzat túl akar tenni a kormány emissziós céljain és ehhez olyan eszközökhöz folyamodnak, mint az „idegen” autók kitiltása egyes utcákról, a fizetési behajtási zónák és a parkolás megnehezítése.

Ez volt a pandémia nagy ellentmondása: ugyan sokkal kevesebb volt a jármű és tisztább volt a levegő, de az önkormányzatok még jobban korlátozták az autók forgalmát: egysávossá tettek több utat, letolták a sebességhatárt és büntetni kezdték a nem környéken lakók behajtását egyes utcákba.

A Telegraph című lap szerint a több ezer önkormányzatból 160 olyan vállalásokat tett, hogy akár tíz évvel megelőzi a kormányt a 2050-re kitűzött, úgynevezett „nettó zéró” kibocsátás elérésében.

A lap szerint sok önkormányzat csatlakozott „zöldítő” kampányokhoz – de gyakran úgy, hogy a lakosoknak ebbe nincs nagy beleszólásuk. A több intézményt összefogó és a Canterbury érsek által felügyelt civil szervezet, a Together (Együtt) és a klímapolitikát kritikusan szemlélő Climate Debate kutatása „demokráciaellenesnek” nevezte az önkormányzatok igyekezetét.

A vállalásokkal kapcsolatban nem kérdezték meg a közvéleményt – írják.

Egy sor önkormányzat már most akár tízszeres parkolási díjat ró ki a levegőbe több szén-dioxidot kibocsátó benzines és dízel kocsik, de hibridek tulajdonosaira is, mint az elektromos autók gazdáira. Mindezt úgy, hogy az egyes környékekre szóló, a lakosok által vásárolt parkolási engedélyeket is megdrágították. A bírálók szerint ezzel a szegényebb rétegeket büntetik, mint a gazdagabbakat, akiknek van pénzük új elektromos autót venni. A londoni főpolgármester – a korábbi ígéret ellenére, hogy nem tesz fizetőssé utakat – alagúthasználati díjat vezet be a Temze alatt áthajtó kocsikra.

Miközben az egyes önkormányzatok hatalmas hévvel vetették be magukat az emissziókorlátozó keresztes hadjáratba, Nagy-Britannia mindössze egy százalékkal járul hozzá a világon az üvegházhatást keltő gázok kibocsátásához.

A tanulmány szerzői megjegyzik: az is gond, hogy az önkormányzatok külső, kampányszervezetek embereit vonják be a munkájukba. Ezek egyike a UK100, maga finanszíroz „politikai tanácsadókat”, akik az önkormányzatokat „segítik” klímacéljaik megvalósításában.

Az UK100 által megkövetelt módon az önkormányzatok vállalják, hogy „minden hatalmukban lévő dolgot megtesznek az üvegházi gázok emissziójának gyors mérsékléséért.

Egy másik ilyen lépéseket vállaló szervezet a Polgármesterek Globális Szövetsége. Oxford városa is ebbe tartozik és már most körülbelül 4400 forint napidíjat vet ki az egyes körzetein áthaladó, dízel-, benzin- és hibrid meghajtású kocsikra. Leicester városa már 2030-ra karbonsemleges akar lenni.

Ami gond – írja a Telegraph –, hogy a UK100 nem árulja el, kik a donorjai, de úgy tűnik, milliárdosok támogatásával működik.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×