A Harvard az Egyesült Államok egyik elitegyeteme, de itt is (és máshol is) megerősödött az utóbbi években a sértőnek vagy a biztonságot fenyegetőnek minősített – ám gyakran egyszerűen csak konzervatív – nézeteket cenzúrázó woke ideológia.

A Hamász által október 7-én Izraelben rendezett vérfürdő után indult pusztító izraeli katonai akció nyomán

tiltakozó diákok egy része antiszemita szólamokat kezdett el hangoztatni – ironikus módon szembemenve korábbi elveikkel.

Mindezt egyesek az úgynevezett „kritikus fajelmélet”, a „dekolonizáció” és a megszállással szembeni ellenállás kifejezéseibe csomagolták, miközben az Izrael létjogosultságát megkérdőjelező „a folyótól a tengerig” rigmust ismételték.

A dolog odáig fajult, hogy december első hetében egy amerikai kongresszusi bizottság elé idézték a Harvard, az MIT és a Pennsylvaniai egyetem vezetőit. Az intézmények elnökeinek egy képviselő nekiszegezte a kérdést:

„vajon a zsidók elleni népirtás követelése sérti-e az egyetemi szabályzatot és magatartási kódexet?”

Liz Magillnek, a Penn elnökének „nagyon nehezére esett a válasz” – írta az eseményről az MSNBC – „olyannyira, hogy immár nem az egyetem elnöke”, mivel lemondott.

Az ötórás meghallgatás során Claudine Gay, a Harvard és Sally Kornbluth, az MIT elnöke sem adott egyértelmű választ. Egyikük úgy fogalmazott, hogy mindez a „szövegkörnyezettől függ”, „tiszteletben kell tartani a szólásszabadságot” Gay pedig nem volt hajlandó válaszolni arra sem, hogy büntetni fogja-e az antiszemita megnyilvánulásokat. A diákszervezetek nála és másoknál is rendszeresen „törlik” azok előadásait, akik például nem az ő nézeteiket vallják a transztémában. Gay viszont azt az érvet vette elő, ami a radikálisok szeretnek figyelmen kívül hagyni: „mi a nyílt vita, a kutatói szabadság hívei vagyunk” – fogalmazottt.

A demokratákhoz húzó MSNBC az egyetemi vezetők pártját védve megjegyezte: a kérdező képviselő az „intifáda” szót a „népirtás” szinonimájaként használta. Továbbá, hogy a kérdező, Elise Stefanik képviselő Donald Trump elcsalt választások elméletének hívéből és a január 6-i kongresszusi attak támogatójából vált a zsidóság védelmezőjévé.

„Meg kell fosztanunk a finanszírozástól az amerikai felsőoktatásban tapasztalható rothadástól” – mondta – a „defund” szót használva, amit korábban a BLM-aktivisták hangoztattak, amikor a rendőrség finanszírozásának leállítását követelték.

A Harvard-elnök az ominózus meghallgatás után bocsánatot kért megjegyzései miatt, de ekkorra már a donorok, az egyetemen végzettek és törvényhozók egy része a lemondását követelte. Több, mint 70 szenátor, alumnus és támogató tett közzé ilyen felhívást, de az egyetem vezetése végül egy hete megvédte és megerősítette posztján Gayt.

Mint a Telegraph című brit konzervatív lap megjegyezte: a Harvard közel 680 millió dollár pénzügyi támogatást kap a szövetségi kormányzattól és gyakorlatilag adómentesek 2 milliárd dollár értékű befektetései.