eur:
392.95
usd:
363.66
bux:
65938.65
2024. március 1. péntek Albin
Nyitókép: Pexels.com

A tudósok végre rájöttek, hogy mitől viszketünk

Mire jó a viszketés? Mert persze akkor indul be, ha épp csípős paprikát vettünk a kezünkbe vagy felhúztunk egy bukósisakot, netán épp festékes a kezünk. A tudósok régóta vakarják a fejüket a kérdés miatt, és most közelebb jutottak annak a megértéséhez, hogy mi váltja ki az érzést.

A tudománynak már idáig is megvolt a válasza arra, hogy miért viszketünk. Az idegesítő érzésnek fontos funkciója van, mert segít megvédeni a bőrünket a különböző kórokozóktól és traumáktól.

De mi váltja ki a viszketés érzését? Erre adott választ egy új, kísérleti egerekkel folytatott kutatás. A belőle készült tanulmány a múlt héten jelent meg a Science című szaklapban.

A kutatók szerint a konkrét haszon az lesz, hogy megjelenhetnek olyan szerek, amelyek alkalmazása nyomán nem kell majd betegesen vakarózni.

Hogyan kezdődik?

A tudományos témákat közérthetően elmagyarázó The Conversation szerint a viszketés érzése gyakran akkor alakul ki, amikor valami könnyedén megérinti a bőrünk szőrös felületét. Bár a következő reflex, lecsillapítani a viszketést, értelmetlennek tűnik, a test ezzel akarja megvédeni a bőrt például a különböző rovarok csípéseitől. Igen, de nem minden dolog veszélyes, ami hozzánk ér és sok dolog ér folyamatosan hozzánk. Például a ruhánk, ami általában mégsem vált ki folyamatosan viszketést.

Az új tanulmány abba a mechanizmusba nyújt betekintést, ami választ adhat a kérdésre. Megemlíti a sejtek egyik alcsoportját, az úgynevezett „gátló gerincvelői interneuronokat”. Ezek a gerincben léteznek, és egyfajta kapuként funkcionálnak a bőr és az agy között. A gátlósejtek vagy lehetővé teszik, hogy a viszketés érzése feljusson az agyba, vagy megállítják azt útközben az üzenet blokkolásával.

Hogyan derítették ki?

A kutatók olyan kísérleti egereken vizsgálták a mechanizmust, amelyeket speciálisan úgy tenyésztettek ki, hogy ne működjenek bennük rendesen a gátlósejtek. A staphylococcus aureus nevű baktériummal hozták kölcsönhatásba a bőrüket. Az eredmény az volt, hogy néhány nap leforgása alatt betegesen elkezdett viszketni a testük, és olyan vadul vakaróztak, hogy még a szőrük egy részét is ledörzsölték.

Az is kiderült, hogy már nemcsak a baktérium irritálta a bőrüket, hanem azok a könnyű érintések is, amire normál esetben nem reagáltak volna ilyen hevesen.

A Conversation megjegyzi: ez hasonló a krónikus viszketéshez, ami a humán populáció 8,4 százalékát sújtja. Továbbá ahhoz, amit az ekcémások élnek át, és a karácsonyi szezon közeledtével azok is, akik ilyenkor vicces tematikájú, általában műszálas karácsonyi pulóvert húznak fel.

A viszkető V8-as

A tudósok itt nem álltak meg, hanem elkezdték módosítgatni a baktériumot. Többféle változatot hoztak létre belőle, amelyekből bizonyos molekulák hiányoztak, hogy megtalálják azt az enzimet, ami kiváltja a viszketést. Meg is találták a bűnöst, amely egy PAR1 nevű fehérjét aktivál és elnevezték V8-nak. A bőr neuronjaiban található V8 az, amely különböző jeleket – fájdalom, hő, viszketés – küld az agyba.

Ezek után a laborban emberi neuronokat tettek ki a V8-nak és azok ugyanúgy reagáltak, mint az egerek. A kutatás azt sugallja, hogy a viszketés által krónikusan vegzált emberek nagy részénél valamiféle hibás működés lépett fel ezekben a gerincben található specifikus sejtekben. A konkrét haszna pedig az lehet, hogy

segíthet olyan szerek kifejlesztésében, amelyek a PAR1 blokkolásával megfékezhetik a viszketést.

Mivel ez a fehérje szerepet játszik a véralvadásban, ki is próbáltak egy már engedélyezett véralvadás elleni gyógyszert és sikeresek voltak. A kezelt egereknél gyorsan alábbhagyott a viszketés, és enyhült a bőrfelület sérülése.

Címlapról ajánljuk
Elemző az átfogó jelentésről: Párizs kezd rájönni, hogy a migráció nem mehet így tovább

Elemző az átfogó jelentésről: Párizs kezd rájönni, hogy a migráció nem mehet így tovább

A francia kormány nem fordít elegendő forrást az illegális bevándorlás elleni küzdelemre. A francia számvevőszék jelezte, hogy a kitoloncolások száma elenyésző, miközben félmillióra becsülik az országban jogellenesen tartózkodók számát, ezért a jelenleginél nagyobb anyagi ráfordítást szorgalmaz az illegális migráció elleni küzdelem hatékonyabbá tételére. Az InfoRádió Gönczi Róbertet, a Migrációkutató Intézet elemzőjét kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.01. péntek, 18:00
Kandrács Csaba
a Magyar Nemzeti Bank alelnöke
Szép pluszban zártak az amerikai indexek

Szép pluszban zártak az amerikai indexek

Jó hangulatban telt a kereskedés ma reggel Ázsiában, ezt követően emelkednek az európai tőzsdék is, Amerikában pedig szintén jó hangulatban telt a kereskedés, az emelkedést a Nasdaq vezette.  Igencsak eseménydúsan telik a nap a magyar tőzsdén, az osztalékról szóló bejelentés hatására kilőtt a Duna House, de szenved a Masterplast és az AutoWallis is. A hazai blue chipek közül pedig csak az OTP árfolyama van pluszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×