A brexit kérdése időről időre felúszik Nagy-Britanniában. Bár a legtöbb ember nem lát közvetlen összefüggést a mostani megélhetési válsággal, a belügyminisztérium döntése egyfajta megerősítése annak, hogy a brexit igenis kihatott a brit gazdaságra.

Az építőipari és a halászati-halfeldolgozói ágazatban tapasztalt munkaerőhiány volt az, ami döntésre késztette a hatóságot – amely most vízumkönnyítéseket vezetett be az ágazat külföldi munkásokkal való feltöltésére.

Az úgynevezett hiányszakma listára felkerültek például a tetőfedők és a vakolók. (Itt a teljes jegyzék a várható – az átlagtól messze elmaradó – fizetésekkel, egy olyan megjegyzéssel, hogy a „képzett külföldi szakmunkás vízummal rendelkezők a brit fizetés 80 százalékát kaphatja meg”. Még meglepőbb: ha az embernek doktori fokozata van és egy brit tudományos hiányszakmában helyezkedne el, akkor brit kollégái fizetésének 70 százalékára számíthat csak).

Sunak: ez csak ideiglenes, nem növeljük a bevándorlást

Rishi Sunak miniszterelnöki hivatala azonnal tagadta, hogy a döntés szembemenne azzal az ígérettel, hogy csökkentik a bevándorlást. A 2019-es konzervatív pártprogram ugyanis – konkrét cél megjelölése nélkül – a bevándorlók számának visszafogását ígérte.

„Mindig is elismertük, hogy rövidtávon rugalmasnak kell lennünk és felhasználni a brexit adta szabadságot, hogy feltöltsünk munkahelyeket, de szeretnénk biztosítani, hogy legyenek kiképzett hazai szakmunkásaink” – mondta egy kormányszóvivő.

És, hogy ki mehetnek – szabadabban – a szigetországba? A listán szerepelnek még kőművesek és ácsok, az úgynevezett „alapvető mezőgazdasági szakmák” és a halászati-halfeldolgozó ágazat munkásai.

Az Európai Gazdasági Térségből származó jelentkezőknek „képzett szakmunkás vízumért” kell folyamodniuk, emellett bizonyítaniuk kell angolnyelv-ismeretüket. A vízum maximum öt évre szól, de meghosszabbítható és lehetővé teheti az állandó letelepedést is. Ha a munkavállaló Nagy-Britannián kívülről jelentkezik, akkor az ígéret szerint három héten belül választ kap. Ha már az országban van, akkor két hónapot kell várnia.

Munkás, fizess!

A vízum azonban elég drága: a brit kormány honlapja szerint 625 és 1423 font körüli összeg között mozoghat, ennek tetejébe még ki kell fizetni az éves 624 fontos egészségügyi hozzájárulást és minimum 1270 fonttal kell megérkezni. Ez azt jelenti, hogy

jobb esetben 545 ezer, rosszabb esetben 900 ezer forintot kell az első évben befizetni a bemutatandó 554 ezer forint „költőpénzen” kívül.

A gyakorlatban ez azt jelentheti, hogy a jelentkező első havi fizetése teljes mértékben rámegy arra, hogy Nagy-Britanniában dolgozhasson.

Mindezek ellenére a nem épp angolos nevű Marc Longhi konzervatív képviselő „őrületnek” nevezte a döntést, és megjegyezte: „Országunk függőségbe került a migrációtól, amit mindenre alkalmazható megoldásnak tartanak.”

Tory képviselők a hónap elején tettek javaslatot a migráció drasztikus korlátozására.

A külföldiek érkezése forró téma a briteknél: épp kedden ment át a parlamenten az illegális migrációs törvény – amelynek neve is utal az évtizedes problémára: a brit politika és a közvélemény is összemossa a legális külföldi munkavállalókat az illegálisan érkező menedékkérőkkel – a „migration” (migráció) és „immigration” (bevándorlás) szavak pontatlan használatával.