Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
Az Európát Ázsiával összekötő Boszporusz híd Isztambulban 2014. december 11-én. A 1510 méter hosszú híd a város Ortaköy európai kerületét köti össze az ázsiai oldalon fekvő Beylerbeyi kerülettel.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Tengeri dugót hozott az olajársapka első napja a Boszporusznál

Törökország teljes körű biztosítási dokumentációt követel a Boszporuszon és a Dardanellákon áthaladó tankerektől. Úgy tűnik, főleg a nyugati biztosítású hajók haladását lassítják.

Hétfőn is hullottak az orosz rakéták Ukrajnára, miközben életbe lépett a Nyugat legújabb büntetőintézkedése az inváziót kezdeményezett Moszkva ellen. Az Európai Unió, a G7-es országok és Ausztrália bevezette az olajár-sapkát, amellyel arra kényszerítenek harmadik országokat, hogy jelenleg maximum 60 dollárt fizessenek a tengeren szállított orosz olaj hordójáért.

A sajátos büntetés fontos eleme, hogy

a nyugatiak biztosítani akarják, hogy az oroszok továbbra is ellássák olajjal a világpiacot, de ne legyen elég pénzük a háború finanszírozására.

Az ársapkát figyelmen kívül hagyó hajók nem kaphatják meg a nagy nyugati cégek biztosítási és egyéb szolgáltatásait – gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy útra keljenek. A kereskedelmi hajózás biztosítási piac 90 százaléka ugyanis nyugati kézben van.

Négy olajipari illetékes hétfőn azt mondta a Financial Timesnak, hogy Törökország immár teljes biztosítási dokumentációt követel meg, ahhoz, hogy átengedje a Boszporuszon és a Dardanellákon az olajtankereket. Ennek nyomán

19 olajszállító hajó torlódott fel hétfőn a Földközi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő török vizeken.

Becslések szerint 48 ezer hajó kel át a szoroson minden évben. A Boszporusz nem túl széles, nehéz rajta navigálni és ezért különösen fontos az ütközésekre és olajszennyezésre kötött biztosítás megléte. A világ olajellátásának több mint 3 százaléka halad át ezen a 27 kilométeres útvonalon – jegyezte meg a Middle East Eye. A hírportál és a helyzetről először tudósító Financial Times is úgy ítélte meg, hogy mindez az első jele annak, hogy az ársapka fennakadásokat okozhat a nemzetközi olajpiacon.

A török vizeken át kijutó olaj nagy része Kazahsztánból származik. A közép-ázsiai ország orosz területen áthaladó vezetéken szállítja Novorosszijszk orosz kikötőig a nyersanyagot. A kazah olajra nem vonatkoznak a szankciók, de a jelentős részben olajbevételeiből élő ország kiszolgáltatott helyzetben van – az idén az orosz fél „technikai okokra” hivatkozva többször felfüggesztette a vezeték működését – szakértők szerint burkoltan zsarolva a semlegességéhez ragaszkodó Asztanát, hogy jobban álljon ki az Ukrajnában háborúzó Moszkva mellett.

Most a köztük kazah olajat szállító hajóknak garancialeveleket kell bemutatniuk a biztosítópartnereiktől. A 13 ilyen céget képviselő International Group of P&I Clubs nevű szervezet azt mondta, hogy a török követelés sokkal szigorúbb, mint a korábbiak. A csoport tagjai nem tudnak kártérítést garantálni a szankciósértés esetén – közölte az egyik cég. „Konstruktív tárgyalásokat folytatunk, hogy megoldjuk a helyzetet” – mondta Nick Shaw, a képviseleti szervezet vezérigazgatója az FT-nek.

Egy amerikai pénzügyminisztériumi illetékes közölte: Washington tudatában van annak, hogy az új török irányelvek „komplikálhatják” a hajók áthaladását és a britekkel együtt „jelezték aggodalmukat” török illetékesek felé.

Az FT szerint közben Moszkva 100 hajóból álló, úgynevezett „árnyékflottát” hozott létre, amellyel megpróbálja kijátszani a szankciókat – például úgy, hogy biztosítás vagy nyugati biztosítás nélkül hajóznak. Egy olajipari illetékes szerint orosz biztosítócégek garancialeveleket mutattak be a törököknek, akik a nyugati biztosítású hajók mozgását lassítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×