Infostart.hu
eur:
385.69
usd:
331.22
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Az Európát Ázsiával összekötő Boszporusz híd Isztambulban 2014. december 11-én. A 1510 méter hosszú híd a város Ortaköy európai kerületét köti össze az ázsiai oldalon fekvő Beylerbeyi kerülettel.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Tengeri dugót hozott az olajársapka első napja a Boszporusznál

Törökország teljes körű biztosítási dokumentációt követel a Boszporuszon és a Dardanellákon áthaladó tankerektől. Úgy tűnik, főleg a nyugati biztosítású hajók haladását lassítják.

Hétfőn is hullottak az orosz rakéták Ukrajnára, miközben életbe lépett a Nyugat legújabb büntetőintézkedése az inváziót kezdeményezett Moszkva ellen. Az Európai Unió, a G7-es országok és Ausztrália bevezette az olajár-sapkát, amellyel arra kényszerítenek harmadik országokat, hogy jelenleg maximum 60 dollárt fizessenek a tengeren szállított orosz olaj hordójáért.

A sajátos büntetés fontos eleme, hogy

a nyugatiak biztosítani akarják, hogy az oroszok továbbra is ellássák olajjal a világpiacot, de ne legyen elég pénzük a háború finanszírozására.

Az ársapkát figyelmen kívül hagyó hajók nem kaphatják meg a nagy nyugati cégek biztosítási és egyéb szolgáltatásait – gyakorlatilag lehetetlenné téve, hogy útra keljenek. A kereskedelmi hajózás biztosítási piac 90 százaléka ugyanis nyugati kézben van.

Négy olajipari illetékes hétfőn azt mondta a Financial Timesnak, hogy Törökország immár teljes biztosítási dokumentációt követel meg, ahhoz, hogy átengedje a Boszporuszon és a Dardanellákon az olajtankereket. Ennek nyomán

19 olajszállító hajó torlódott fel hétfőn a Földközi-tengert a Fekete-tengerrel összekötő török vizeken.

Becslések szerint 48 ezer hajó kel át a szoroson minden évben. A Boszporusz nem túl széles, nehéz rajta navigálni és ezért különösen fontos az ütközésekre és olajszennyezésre kötött biztosítás megléte. A világ olajellátásának több mint 3 százaléka halad át ezen a 27 kilométeres útvonalon – jegyezte meg a Middle East Eye. A hírportál és a helyzetről először tudósító Financial Times is úgy ítélte meg, hogy mindez az első jele annak, hogy az ársapka fennakadásokat okozhat a nemzetközi olajpiacon.

A török vizeken át kijutó olaj nagy része Kazahsztánból származik. A közép-ázsiai ország orosz területen áthaladó vezetéken szállítja Novorosszijszk orosz kikötőig a nyersanyagot. A kazah olajra nem vonatkoznak a szankciók, de a jelentős részben olajbevételeiből élő ország kiszolgáltatott helyzetben van – az idén az orosz fél „technikai okokra” hivatkozva többször felfüggesztette a vezeték működését – szakértők szerint burkoltan zsarolva a semlegességéhez ragaszkodó Asztanát, hogy jobban álljon ki az Ukrajnában háborúzó Moszkva mellett.

Most a köztük kazah olajat szállító hajóknak garancialeveleket kell bemutatniuk a biztosítópartnereiktől. A 13 ilyen céget képviselő International Group of P&I Clubs nevű szervezet azt mondta, hogy a török követelés sokkal szigorúbb, mint a korábbiak. A csoport tagjai nem tudnak kártérítést garantálni a szankciósértés esetén – közölte az egyik cég. „Konstruktív tárgyalásokat folytatunk, hogy megoldjuk a helyzetet” – mondta Nick Shaw, a képviseleti szervezet vezérigazgatója az FT-nek.

Egy amerikai pénzügyminisztériumi illetékes közölte: Washington tudatában van annak, hogy az új török irányelvek „komplikálhatják” a hajók áthaladását és a britekkel együtt „jelezték aggodalmukat” török illetékesek felé.

Az FT szerint közben Moszkva 100 hajóból álló, úgynevezett „árnyékflottát” hozott létre, amellyel megpróbálja kijátszani a szankciókat – például úgy, hogy biztosítás vagy nyugati biztosítás nélkül hajóznak. Egy olajipari illetékes szerint orosz biztosítócégek garancialeveleket mutattak be a törököknek, akik a nyugati biztosítású hajók mozgását lassítják.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×