Több mint száz országot nyert meg magának Joe Biden, akit azon kaptak, hogy elbóbiskolt a klímacsúcson. Most úgy tűnik, ő aratja le az egyik babért, mert Ursula von der Leyen EU bizottsági elnökkel együtt bejelentette, hogy egy nemzetközi koalíció dolgozik majd azon, hogy az évtized végére 30 százalékkal csökkentsék a légkörben a 2020-as szinthez képest a metán szintjét.

Ez az üvegházi gáz „agresszívebb” a szén-dioxidnál, rövidtávon akár 80-szor gyorsabban járul hozzá a felmelegedéshez, de természetes módon kevesebb ideig marad meg a légkörben.

Biden ugyan nem érte el, hogy a nagy geopolitikai riválisok, így Kína és Oroszország, valamint India csatlakozzanak a kezdeményezéséhez, de megtette 89 másik állam – köztük Brazília is, amelynek elnöke, Jair Bolsonaro nem éppen Biden ideológiai szövetségese.

Az ötletet először szeptemberben szellőztette meg Washington, azóta Biden azon ügyködött, hogy minél több aláírót nyerjen meg.

Mivel az Egyesült Államokban a Biden-terv több intézkedéséhez nincs szükség kongresszusi jóváhagyásra, az elnök gyorsan eredményeket mutathat fel

– viszont szembe kell mennie az olaj- és gáziparral, amely becslések szerint a metánkibocsájtás 30 százalékáért felelős. Az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökségnek most ismét lehetősége lesz, hogy a szivárgások elhárítására kényszerítse a létező közel egymillió olajkút és gázlelőhely gazdáit.

Az ágazat mellett a mezőgazdaság és a landfill szeméttelepek is jelentősen hozzájárulnak a metánkibocsájtáshoz.

A Fehér Ház, amely több százezer kilométernyi gázvezeték átvizsgálására kényszeríti majd a cégeket, azt állítja, hogy az intézkedéssel munkahelyeket hoz létre. Jelentések szerint csak Boston városában évente 49 ezer tonna metán szivárog ki a vezetékekből.

Ha a száznál is több ország szövetsége megvalósítja a metánemisszió visszafogásáról szóló ígéretét, akkor az felér majd azzal, mintha minden autó, teherkocsi, hajó és repülő emisszióját megszüntetnék

– állította Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója.

Bident azonban élesen bírálták az aktivisták, amiért szerintük nem lép fel elég határozottan a fosszilis üzemanyagok visszaszorításárért. Azt a felhívását, hogy Szaúd-Arábia és Oroszország is tegyen többet a nyersanyagok árának mérsékléséért, egyesek úgy értelmezték, hogy felszólította őket: termeljenek ki még több gázt és kőolajat.

A másik oldalról pedig a republikánusok támadtak rá, otthon. „Az elnök meg akarja ölni a bőséges és megfizethető amerikai energiaforrásokat, mint az olaj, a földgáz és a szén, amitől az amerikaiak függenek” – közölte John Barasso wyomingi szenátor. A nagy energiacégek, mint a BP, üdvözölték az új metánpolitikát. A kisebb amerikai kitermelők azonban attól félnek, hogy elviselhetetlen terhet tesz rájuk a szabályozás.

Visszatérve a klímacsúcsra, több, mint száz ország vállalta, hogy 2030 leállítja és visszafordítja az erdők pusztulását és pusztítását. Erre közel 20 milliárd dollár közpénzt költenek el: aktivisták szerint azonban mindez üres ígéret marad, ha hoznak létre olyan mechanizmusokat, amelyekkel kikényszeríthetik az erdővédelmi programok betartását.