7 °C
A megállapodás – amelyet 105 ország képviselői írtak alá – célként tűzi ki, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát.
Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka.
Az egyezményhez csatlakozó országok kedden közzétett listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Magyarország aláíróként nem csatlakozott az egyezményhez – a részes országok listája itt található.
Az Európai Unió nevében aláírta az egyezményt az Európai Bizottság is.
A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához.
Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodást hivatalosan bejelentő felszólalásában úgy fogalmazott: véget kell vetni annak a felfogásnak, amely szerint "az emberiség feladata a természet leigázása".
? NEWS: At COP26, over 100 leaders have committed to halt and reverse forest loss and land degradation by 2030.
— COP26 (@COP26) November 2, 2021
"To have any chance of keeping below 1.5°C of global warming, we must halt deforestation" -- Sir David Attenborough
Learn more:
? https://t.co/KEQU6kbnaS#COP26 pic.twitter.com/uTSR63qw7L
A magyar célok
A kormány 2030-ra a 27 százalékos erdősítési arányt kíván elérni - mondta Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a hétvégén egy faültetési akción.
Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára korábban kijelentette: közös felelősség az erdők megőrzése és gyarapítása, hiszen az eltűnésükkel együtt az emberek mostani életformája is veszélybe kerülne.
A politikus a napokban arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt a kormány által októberben indított Zöld konzultációban, ennek keretében mondjon véleményt az erdőtelepítésekről, a hulladékgyűjtés helyzetéről.
A megállapodás szövege itt olvasható, a benne szereplő hat pont lényege pedig alább.
- Az erdők és más szárazföldi ökoszisztémák megőrzése és helyreállításuk felgyorsítása;
- Olyan, a fenntartható fejlődést, valamint a fenntartható árutermelést és -fogyasztást előmozdító nemzetközi és hazai kereskedelem- és fejlesztési politikák elősegítése, amelyek az országok kölcsönös előnyére szolgálnak, és amelyek nem vezetnek az erdőirtáshoz és a talajromláshoz;
- A sebezhetőség csökkentése, az ellenálló képesség növelése, a vidéki megélhetést elősegítése, többek között a közösségek megerősítésén, a jövedelmező, fenntartható mezőgazdaság fejlesztésén és az erdők sokrétű értékeinek elismerésén keresztül, mindeközben elismerve az őslakos népek, valamint a helyi közösségek jogait. Mindezt összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzeti rendelkezésekkel;
- Mezőgazdasági politikák és programok végrehajtása és szükség esetén újratervezése a fenntartható mezőgazdaság ösztönzése, az élelmezésbiztonság előmozdítása és a környezet védelme javára;
- A nemzetközi pénzügyi kötelezettségvállalások újbóli megerősítése és a köz- és magánforrások széles köréből származó finanszírozás és befektetés jelentős növelése, ugyanakkor a források hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása, hogy lehetővé váljon a fenntartható mezőgazdaság, a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdők megőrzése és helyreállítása, valamint az őslakosok és a helyi közösségek támogatása;
- Az erdőpusztulások visszafordítása érdekében meg kell könnyíteni a pénzügyi áramlások nemzetközi célokkal való összehangolását, ugyanakkor biztosítani kell, hogy szilárd politikák és rendszerek működjenek az ellenállóképes, fenntartható gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében, elősegítve az erdőkkel, a fenntartható földhasználattal, a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos célok elérését.
