Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Légi felvétel kiirtott erdőkről az Amazonas-medencében lévő a brazíliai Porto Velho közelében 2019. augusztus 23-án. A Föld tüdejének is nevezett amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést. Hozzávetőleg egymillió őslakos és hárommillió növény- és állatfaj él a vidéken. 2019-ben rekordszámú, több mint 72 ezer erdőtüzet észlelt az Amazonas vidékén a térség őserdeit megfigyelő Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (INPE). Ez 83 százalékkal több, mint amennyit 2018 azonos időszakában jegyeztek fel, és a legmagasabb szám 2013 óta. Az erdőtüzek nem ritkák a száraz időszakban, de a gazdák szándékosan is felgyújtanak erdőterületeket, hogy illegálisan irtsák a fát legelők létrehozása céljából.
Nyitókép: MTI/EPA-EFE/Joedson Alves

Több mint száz ország megállapodott az erdőirtás leállításáról, Magyarország a kivételek között

Száznál több ország részvételével megállapodás született, az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének Glasgowban zajló 26. ülésén (COP26) a világ erdőségeinek megóvásáról és a felelős termőföldhasználat előmozdításáról.

A megállapodás – amelyet 105 ország képviselői írtak alá – célként tűzi ki, hogy 2030-ig meg kell állítani, sőt vissza kell fordítani a nagyipari méretű erdőirtást és a vele járó talajerózió folyamatát.

Az aláíró országokban van a világ egybefüggő természetes erdőterületeinek 85 százaléka.

Az egyezményhez csatlakozó országok kedden közzétett listáján szerepel mások mellett Brazília, Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada és Kína. Magyarország aláíróként nem csatlakozott az egyezményhez – a részes országok listája itt található.

Az Európai Unió nevében aláírta az egyezményt az Európai Bizottság is.

Forrás: gov.uk
Forrás: gov.uk

A megállapodáshoz kapcsolódva többtucatnyi globális nagyvállalat kötelezettséget vállalt arra, hogy a jövőben nem finanszíroz olyan beruházásokat és ipari tevékenységeket, amelyek közvetlenül kötődnek az erdőségek kiirtásához.

Boris Johnson brit miniszterelnök a megállapodást hivatalosan bejelentő felszólalásában úgy fogalmazott: véget kell vetni annak a felfogásnak, amely szerint "az emberiség feladata a természet leigázása".

A magyar célok

A kormány 2030-ra a 27 százalékos erdősítési arányt kíván elérni - mondta Steiner Attila, az ITM körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a hétvégén egy faültetési akción.

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára korábban kijelentette: közös felelősség az erdők megőrzése és gyarapítása, hiszen az eltűnésükkel együtt az emberek mostani életformája is veszélybe kerülne.

A politikus a napokban arra biztatott mindenkit, hogy vegyen részt a kormány által októberben indított Zöld konzultációban, ennek keretében mondjon véleményt az erdőtelepítésekről, a hulladékgyűjtés helyzetéről.

A megállapodás szövege itt olvasható, a benne szereplő hat pont lényege pedig alább.

  • Az erdők és más szárazföldi ökoszisztémák megőrzése és helyreállításuk felgyorsítása;
  • Olyan, a fenntartható fejlődést, valamint a fenntartható árutermelést és -fogyasztást előmozdító nemzetközi és hazai kereskedelem- és fejlesztési politikák elősegítése, amelyek az országok kölcsönös előnyére szolgálnak, és amelyek nem vezetnek az erdőirtáshoz és a talajromláshoz;
  • A sebezhetőség csökkentése, az ellenálló képesség növelése, a vidéki megélhetést elősegítése, többek között a közösségek megerősítésén, a jövedelmező, fenntartható mezőgazdaság fejlesztésén és az erdők sokrétű értékeinek elismerésén keresztül, mindeközben elismerve az őslakos népek, valamint a helyi közösségek jogait. Mindezt összhangban a vonatkozó nemzeti és nemzeti rendelkezésekkel;
  • Mezőgazdasági politikák és programok végrehajtása és szükség esetén újratervezése a fenntartható mezőgazdaság ösztönzése, az élelmezésbiztonság előmozdítása és a környezet védelme javára;
  • A nemzetközi pénzügyi kötelezettségvállalások újbóli megerősítése és a köz- és magánforrások széles köréből származó finanszírozás és befektetés jelentős növelése, ugyanakkor a források hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása, hogy lehetővé váljon a fenntartható mezőgazdaság, a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdők megőrzése és helyreállítása, valamint az őslakosok és a helyi közösségek támogatása;
  • Az erdőpusztulások visszafordítása érdekében meg kell könnyíteni a pénzügyi áramlások nemzetközi célokkal való összehangolását, ugyanakkor biztosítani kell, hogy szilárd politikák és rendszerek működjenek az ellenállóképes, fenntartható gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében, elősegítve az erdőkkel, a fenntartható földhasználattal, a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal kapcsolatos célok elérését.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×