Infostart.hu
eur:
388.06
usd:
331.03
bux:
109272.18
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Brit színeket viselő utcakövek az ulsteri Londonderryben 2019. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Potenciális büntetőeszközét félti az EU

Az Európai Unió gyorsan nemet mondott arra a brit felvetésre, hogy mondják fel a brexitegyezmény Észak-Írországra vonatkozó részét. A protokoll értelmében ellenőrizni kell a brit főszigetről a tartományba szállított árukat, hogy nyitott maradjon az északír–ír, azaz brit–EU határ.

Pár órát kellett csak várni a brüsszeli válaszra, amely arra a merész brit felvetésre jött, hogy dobják a kukába – a különösen az északír koronahű protestánsok által támadott – „északír protokollt”. A brexitegyezmény eme nyögvenyelősen kialkudott része próbálja a lehető leginkább akadálytalanná tenni az áruforgalmat az Ír-szigeten, ahol az Európai Unió és Nagy-Britannia szárazföldi határa található.

Cserébe viszont „belső határellenőrzésre” kényszerülnek a britek: át kell vizsgálni az Észak-Írországba és onnan a fő szigetre küldött árut. Az EU most három órával azután nemet mondott, hogy Londonból meghallotta, hogy újra akarják tárgyalni a protokollt. Brüsszel kitart amellett, hogy

a jegyzőkönyv annak a következménye, amilyen fajta brexitet választott London, és azt be kell tartani.

„Nem járulunk hozzá az újratárgyalásához” – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hivatalos nyilatkozatában.

Boris Johnson brit miniszterelnök 2019-ben még „fantasztikus megállapodásnak” nevezte a brexitalkut. Most viszont a kormány olyan utasítást adott ki, amely szerint

az északír protokoll végrehajtását be kell fagyasztani és az alkut „radikális módon át kell dolgozni”.

London követeli például, hogy teljesen álljanak le az Ír-tengeren szállított áruk ellenőrzésével. Ezt októberben kellen megkezdeni, amikor lejár az úgynevezett türelmi időszak.

A britek emellett azt is szeretnék, ha a jegyzőkönyvet többé nem az uniós intézmények és bíróságok felügyelnék. Az EU viszont úgy látja, hogy ezzel elveszítené azt a potenciális büntetőeszközt, amivel a szabályok betartására kényszeríthetné Londont.

David Frost brit brexitügyi miniszter, korábbi főtárgyaló egyfajta „becsületkassza-hozzáállást” javasolt, azaz: engedjék az EU és brit szabványoknak egyaránt megfelelő áruk szabad szállítását a régióba, és csak a kifejezetten az Ír Köztársaságba szánt árukat ellenőrizzék. Viszont az EU régóta elutasítja a kettős szabványok rendszerét, mert attól tart, hogy az aláásná a közös piacot.

Simon Coveney ír külügyminiszter is kitartott amellett, hogy minden megoldásnak a jegyzőkönyv és az alapját adó elvek keretein belül kell maradnia.

A Johnson-kabinet hozzáállását közben széles körben bírálták. A Brit Kereskedelmi Kamara szerint például a vámokról, az agrárcikkekről és az e-kereskedelemről szóló, és az összes bürokratikus kérdést lefedő tárgyalásos megoldás sokkal előnyösebb, mint az egyoldalú lépések.

Kommentátorok szerint

a britek most tesztelik majd az EU-t,

hogy bíróság elé viszi-e az ügyet, ha London felrúgja a protokollt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Hullámvasúton a forint, sorra jönnek a meglepetések

Jelentős mértékben gyengült a magyar fizetőeszköz árfolyama az elmúlt napokban az euróval és a dollárral szemben. A piaci mozgás hátterében nagyrészt az MNB keddi sajtótájékoztatóján elhangzott gondolatok állnak, amelyek a magyar jegybank lazuló előretekintő iránymutatását és - az adatok megfelelő alakulása esetén - a kamatcsökkentési ciklus megkezdését vetítették előre. Az MNB kommunikációs hangvételének puhulására erős piaci reakció érkezett: a forint árfolyama a döntés óta közel 6 egységet emelkedett az euróval és a dollárral szemben is, ami körülbelül 1,5 százalékos gyengülésnek felel meg. A forint gyengülő tendenciája kezdetben ma is folytatódott (az euró jegyzése már az október vége óta nem látott 390-es szint felett is járt), Kurali Zoltán MNB-alelnök óvatosságot hangsúlyozó megszólalása azonban fordulatot hozott a devizapiacokon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×