Infostart.hu
eur:
386.12
usd:
331.67
bux:
118863.12
2026. január 14. szerda Bódog
Brit színeket viselő utcakövek az ulsteri Londonderryben 2019. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Potenciális büntetőeszközét félti az EU

Az Európai Unió gyorsan nemet mondott arra a brit felvetésre, hogy mondják fel a brexitegyezmény Észak-Írországra vonatkozó részét. A protokoll értelmében ellenőrizni kell a brit főszigetről a tartományba szállított árukat, hogy nyitott maradjon az északír–ír, azaz brit–EU határ.

Pár órát kellett csak várni a brüsszeli válaszra, amely arra a merész brit felvetésre jött, hogy dobják a kukába – a különösen az északír koronahű protestánsok által támadott – „északír protokollt”. A brexitegyezmény eme nyögvenyelősen kialkudott része próbálja a lehető leginkább akadálytalanná tenni az áruforgalmat az Ír-szigeten, ahol az Európai Unió és Nagy-Britannia szárazföldi határa található.

Cserébe viszont „belső határellenőrzésre” kényszerülnek a britek: át kell vizsgálni az Észak-Írországba és onnan a fő szigetre küldött árut. Az EU most három órával azután nemet mondott, hogy Londonból meghallotta, hogy újra akarják tárgyalni a protokollt. Brüsszel kitart amellett, hogy

a jegyzőkönyv annak a következménye, amilyen fajta brexitet választott London, és azt be kell tartani.

„Nem járulunk hozzá az újratárgyalásához” – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hivatalos nyilatkozatában.

Boris Johnson brit miniszterelnök 2019-ben még „fantasztikus megállapodásnak” nevezte a brexitalkut. Most viszont a kormány olyan utasítást adott ki, amely szerint

az északír protokoll végrehajtását be kell fagyasztani és az alkut „radikális módon át kell dolgozni”.

London követeli például, hogy teljesen álljanak le az Ír-tengeren szállított áruk ellenőrzésével. Ezt októberben kellen megkezdeni, amikor lejár az úgynevezett türelmi időszak.

A britek emellett azt is szeretnék, ha a jegyzőkönyvet többé nem az uniós intézmények és bíróságok felügyelnék. Az EU viszont úgy látja, hogy ezzel elveszítené azt a potenciális büntetőeszközt, amivel a szabályok betartására kényszeríthetné Londont.

David Frost brit brexitügyi miniszter, korábbi főtárgyaló egyfajta „becsületkassza-hozzáállást” javasolt, azaz: engedjék az EU és brit szabványoknak egyaránt megfelelő áruk szabad szállítását a régióba, és csak a kifejezetten az Ír Köztársaságba szánt árukat ellenőrizzék. Viszont az EU régóta elutasítja a kettős szabványok rendszerét, mert attól tart, hogy az aláásná a közös piacot.

Simon Coveney ír külügyminiszter is kitartott amellett, hogy minden megoldásnak a jegyzőkönyv és az alapját adó elvek keretein belül kell maradnia.

A Johnson-kabinet hozzáállását közben széles körben bírálták. A Brit Kereskedelmi Kamara szerint például a vámokról, az agrárcikkekről és az e-kereskedelemről szóló, és az összes bürokratikus kérdést lefedő tárgyalásos megoldás sokkal előnyösebb, mint az egyoldalú lépések.

Kommentátorok szerint

a britek most tesztelik majd az EU-t,

hogy bíróság elé viszi-e az ügyet, ha London felrúgja a protokollt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Andrej Babiš részleteket árult el a lőszer-kezdeményezésről, Petr Fiala őrjöng

Éles politikai vita bontakozott ki Csehországban az Ukrajnának szánt lőszerszállítások miatt. A jelenlegi miniszterelnök, Andrej Babiš azt állítja: a korábbi kormány több száz milliárd koronányi fegyverüzletet bonyolított le úgy, hogy erről sem a parlament, sem a közvélemény nem kapott világos tájékoztatást. Petr Fiala volt kormányfő viszont azzal vádolja Babišt, hogy felelőtlen nyilatkozataival emberek és cégek biztonságát veszélyezteti.

Elemzők a kampányról és a siker útjáról: nagy a különbség a pártok stratégiája, de akár a támogatottsága között is

A kampány intenzív lesz, a választási részvételi hajlandóság pedig kulcsfontosságú – mondták az InfoRádió Aréna című műsorának vendégei. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research vezetője ismertette a legfrissebb pártszimpátia-kutatásokat, arról is szó volt, milyen témák befolyásolhatják leginkább az április 12-i országgyűlési választás eredményét. Értékelték a pártok online és offline jelenlétét is.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×