Infostart.hu
eur:
383.76
usd:
329.93
bux:
124331.79
2026. március 3. kedd Kornélia
Brit színeket viselő utcakövek az ulsteri Londonderryben 2019. február 28-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Potenciális büntetőeszközét félti az EU

Az Európai Unió gyorsan nemet mondott arra a brit felvetésre, hogy mondják fel a brexitegyezmény Észak-Írországra vonatkozó részét. A protokoll értelmében ellenőrizni kell a brit főszigetről a tartományba szállított árukat, hogy nyitott maradjon az északír–ír, azaz brit–EU határ.

Pár órát kellett csak várni a brüsszeli válaszra, amely arra a merész brit felvetésre jött, hogy dobják a kukába – a különösen az északír koronahű protestánsok által támadott – „északír protokollt”. A brexitegyezmény eme nyögvenyelősen kialkudott része próbálja a lehető leginkább akadálytalanná tenni az áruforgalmat az Ír-szigeten, ahol az Európai Unió és Nagy-Britannia szárazföldi határa található.

Cserébe viszont „belső határellenőrzésre” kényszerülnek a britek: át kell vizsgálni az Észak-Írországba és onnan a fő szigetre küldött árut. Az EU most három órával azután nemet mondott, hogy Londonból meghallotta, hogy újra akarják tárgyalni a protokollt. Brüsszel kitart amellett, hogy

a jegyzőkönyv annak a következménye, amilyen fajta brexitet választott London, és azt be kell tartani.

„Nem járulunk hozzá az újratárgyalásához” – jelentette ki Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke hivatalos nyilatkozatában.

Boris Johnson brit miniszterelnök 2019-ben még „fantasztikus megállapodásnak” nevezte a brexitalkut. Most viszont a kormány olyan utasítást adott ki, amely szerint

az északír protokoll végrehajtását be kell fagyasztani és az alkut „radikális módon át kell dolgozni”.

London követeli például, hogy teljesen álljanak le az Ír-tengeren szállított áruk ellenőrzésével. Ezt októberben kellen megkezdeni, amikor lejár az úgynevezett türelmi időszak.

A britek emellett azt is szeretnék, ha a jegyzőkönyvet többé nem az uniós intézmények és bíróságok felügyelnék. Az EU viszont úgy látja, hogy ezzel elveszítené azt a potenciális büntetőeszközt, amivel a szabályok betartására kényszeríthetné Londont.

David Frost brit brexitügyi miniszter, korábbi főtárgyaló egyfajta „becsületkassza-hozzáállást” javasolt, azaz: engedjék az EU és brit szabványoknak egyaránt megfelelő áruk szabad szállítását a régióba, és csak a kifejezetten az Ír Köztársaságba szánt árukat ellenőrizzék. Viszont az EU régóta elutasítja a kettős szabványok rendszerét, mert attól tart, hogy az aláásná a közös piacot.

Simon Coveney ír külügyminiszter is kitartott amellett, hogy minden megoldásnak a jegyzőkönyv és az alapját adó elvek keretein belül kell maradnia.

A Johnson-kabinet hozzáállását közben széles körben bírálták. A Brit Kereskedelmi Kamara szerint például a vámokról, az agrárcikkekről és az e-kereskedelemről szóló, és az összes bürokratikus kérdést lefedő tárgyalásos megoldás sokkal előnyösebb, mint az egyoldalú lépések.

Kommentátorok szerint

a britek most tesztelik majd az EU-t,

hogy bíróság elé viszi-e az ügyet, ha London felrúgja a protokollt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Kis-Benedek József: az iráni háború két okból is súlyosan érintheti Európa biztonságát

Az Európai Unió közvetlenül is érintett lehet az Irán ellen kirobbant katonai akciók miatt, ha nagy számban indulnak el a menekültek Európa felé – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, aki arra is utalt: a terrorveszély is nőni fog, hiszen már ma is sok olyan vallásos síita él Európában, akinek nem tetszene egy iráni rendszerváltás, és sokkolta őket, hogy megölték a legfőbb vallási vezetőjüket.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×