Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: semmelweis.hu

Csak hónapokig tarthat a Covid-19 elleni immunitás?

Egy brit tanulmány szerint néhány hónapon belül eltűnhet az új típusú koronavírussal szembeni immunitás azoknál, akik már átestek a betegségen. Mindez azt sejteti, hogy a koronavírusok által okozott náthához hasonlóan, a Covid-19-et is többször el lehet kapni.

Rövid ideig tarthat a Covid-19 utáni immunitás. Ezt állítják a témában első olyan tanulmány szerzői, akik egy hosszabb időszakon át figyeltek meg volt fertőzötteket.

A londoni King’s College kutatása szerint az új típusú koronavírus okozta betegségből való felépülés során

kifejlődött antitestek három hónapig védhetik gazdájukat.

A brit tudósok londoni kórházak 90 betegét és egészségügyi dolgozóját figyelték meg. Úgy találták, hogy az antitestek szintje a SARS-CoV-2 vírus általi fertőzés tünetei utáni harmadik héten volt a legmagasabb, majd gyorsan lecsökkent.

Emellett bár az érintettek 60 százalékánál volt kimutatható erős antitestválasz a vírus ellen, csak 17 százaléknál volt jelent az immunitás három hónappal később, miközben az antitestek szintjének visszaesése akár 23-szoros is lehetett.

A tanulmány szerint többször is el lehet kapni a Covid-19-et

Katie Doores kutatásvezető szerint az, hogy meddig maradnak az emberben a vírust felismerő és annak elpusztítását segítő antitestek, attól is függ, hogy milyen magas a csúcsérték.

A most kiadott kutatás azt sugallja, hogy az emberek a szezonális influenzához hasonlóan többször is megfertőződhetnek az új típusú koronavírussal, és hogy az oltóanyagok sem kínálhatnak hosszútávú védelmet – jegyzi meg a hírről beszámoló Guardian című lap.

„Ha az antitest szint két-három hónap alatt leesik, akkor ez történhet a vakcinával is”

– mondta Doores.

A kutatócsapat szerint az antitestek szintje azokban a betegekben szökött magasabbra és maradt tartósabb, akik a Covid-19 súlyosabb formáját élték túl.

Július közepén 23 vakcina állt tesztelés alatt a WHO adatai szerint.

Ennyit a nyájimmunitásról?

Jonathan Heeney, a Cambridge Egyetem virológus professzora azt emelte ki, hogy a tanulmány „beveri az utolsó szövet a nyájimmunitás veszélyes ötletének koporsójába”.

„Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire fontos megértenünk: nem jó dolog megfertőződni ezzel a vírussal.

Különösen a fiatalok, lazán állnak ehhez a kérdéshez és azt hiszik, segítenek elérni a nyájimmunitást. Nemcsak magukat sodorják veszélybe, de másokat is. Még súlyos tüdőbetegség veszélyének is kitehetik magukat, ha az elkövetkező években ismét megfertőződnek”.

Nem csak az antitestek szállnak hadba a vírussal

Az új kutatási eredmény kihathat a vakcinakutatásra, bár tudósok megjegyzik: az antitest termelés nem az egyetlen módja, annak, ahogy immunrendszerünk védekezik. Egyre több kutatási eredmény utal arra, hogy a T sejtek néven emlegetett immunsejtek kevesebb antitest mellett is pusztítani tudják a vírust.

A mostani tanulmány egy úgynevezett „preprint” és nem ment végig a publikálást megelőző független tudományos vizsgálaton, ezért

az eredményeket fenntartással kell kezelni.

A tudomány világában emellett nem az egyes új tanulmányokat, hanem a több, hasonló kutatási eredményt és az azokat összefoglaló és elemző szakirodalmi áttekintéseket és metaanalíziseket tartják igazán döntő erejűnek.

Címlapról ajánljuk

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Gettóból is nőhetnek ki startupok? Ennyit számít az innovációban, hogy milyen a környék

Luisa Gagliardi, a Bocconi Egyetem menedzsment és technológia tanszékének docense azt vizsgálja, hogyan alakítja a földrajz a gazdasági esélyeket – a startupok növekedésétől a városrészek átalakulásán át egészen a munkaerőpiaci egyenlőtlenségekig. Londoni adatokra épülő kutatásai szerint a startupok megjelenése nemcsak innovációt hozhat egy negyedbe, hanem a dzsentrifikáció felgyorsulásával és lakhatási feszültségekkel is együtt járhat, különösen ott, ahol sok a bérlő, és alacsonyabbról indulnak az árak. Közben a munkaszervezés is átrendeződik, a távmunka és a hibrid működés ma már alapelvárás a munkavállalók részéről, de kérdés, hogy ez közelebb visz-e a nők munkaerőpiaci felzárkózásához, vagy épp új formában konzerválja a különbségeket. A szakembert a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezett GeoInno2026 konferencián többek között arról kérdeztük, hogyan fonódik össze innováció és lakhatás, mit tehet egy kerület, hogy a befektetők számára vonzóbbá váljon, és hogy a távmunka hogyan eredményezhet karrierhátrányt és alacsonyabb keresetet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×