eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Forrás: Pixabay.com

Trianon 100: mégsem annyira baráti a magyar–szlovák viszony?

A szlovák parlament vezetése Pozsonyban emlékezett meg a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulójáról. Boris Kollár házelnök ebből az alkalomból megkoszorúzta a békeszerződések emlékművét a Duna parton, majd délután bejelentette, hogy minden parlamenti ülés előtt le fogják játszani a szlovák himnuszt.

Boris Kollár, a pozsonyi parlament elnöke az egy évszázados évfordulón az mondta „100 év telt el egy számunkra jelentős szerződés aláírása óta, amellyel rendezték a határokat az első világháborút követően, és megszabták, hogyan fog működni az új, háború utáni Európa. Ez volt az alapja a mi államunknak, a már megalakult Csehszlovákiának is.”

Hangsúlyozta, hogy bár Trianonnal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, nem a múltba, hanem a jövőbe kell tekinteni, és figyelembe kell venni, milyen a mostani szlovák–magyar viszony. „Az elmúlt tíz évben a kapcsolatok rendeződtek, ma pedig kiemelkedően jók. Ha így folytatjuk, minden sérelem és igazságtalanság a feledés homályába merülhet” – tette hozzá a házelnök.

A koszorúzás után pedig elfoglalta helyét a parlamenti tánácsteremben, hogy levezesse a soron következő ülést, és elrendelte, hogy

minden rendes parlamenti ülés kezdete előtt játsszák le a szlovák állami himnuszt.

Azt mondta, ezzel egyszerre akarnak hagyományt teremteni, és megakadályozni, hogy visszaéljenek ezzel a szokással egyéb ünnepek alkalmával.

Ez az aktus is arra utal, hogy a százéves trianoni évforduló a szokottnál jobban foglalkoztatja a szlovák politikusokat. Igor Matovič miniszterelnök kedden a pozsonyi várban fogadott 100 szlovákai magyart, a találkozó pedig

nem mindenkiből váltott ki pozitív reakciókat.

Sólymos László, a Híd párt újonnan kinevezett elnöke szerint ez nem csoda, hiszen a történelmi győzelmek és vereségek váltanak ki erős érzelmeket vagy indulatokat. „Nem szeretném megkérdőjelezni a kormányfő jó szándékát, de ez az egyéni kezdeményezés nem segít abban, hogy a szlovák–magyar párbeszéd és együttműködés a jövőben is konstruktív legyen.

Ahol feszültség van, ott nem születnek eredmények”

– tette hozzá Sólymos László.

A várbeli találkozón a Magyar Közösség Pártjának küldöttsége egy memorandumot nyújtott át a miniszterelnöknek. A dokumentumban a szlovákiai magyar közösség fennmaradásához és gyarapodásához elengedhetetlenül szükséges tényezőket fogalmazták meg. Egyebek mellett követelik, hogy az alkotmány preambulumában államalkotó közösségként ismerjék el a szlovákiai magyarságot, illetve tegyék lehetővé a magyar nyelv hivatali használatát a bíróságon és a hivatalokban.

Az ellenzéki Smer magyarázatot követel a kormányfőtől.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×