Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.68
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével megnyitja az új brit parlament első törvényalkotási évadját a londoni Westminster-palota felsőházi üléstermében 2019. december 19-én. Az egy héttel korábbi előrehozott választáson a Boris Johnson miniszterelnök vezette, 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt győzelmet aratott, és az eddigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Aaron Chown

Előállt II. Erzsébet, ezt a beszédet mondta a brit parlamentben

Törvényhozási dömpinget jelentett be a brit parlamentben az új kormány programját ismertető II. Erzsébet angol királynő. Boris Johnson miniszterelnök mindezzel azt próbája üzenni: a brexit levezénylése után a törvénykezési patthelyzetet is feloldja.

3 hónap alatt másodszor mondott beszédet II. Erzsébet angol királynő a brit parlamentben. A hagyományok szerint az uralkodó ismerteti a kormányprogramot és az újraválasztott Boris Johnson miniszterelnök több tucat törvényt, köztük 7 brexitjogszabályt ígért be.

„Kormányom elsődleges feladatnak tekinti a brexit végigvitelét a január 31-i határidőig” – mondta a királynő, aki azt is közölte: a kabinet „nagyratörő, hazai reformtervekkel lép elő, amelyek az emberek számára fontos dolgokra koncentrálnak”.

A 30 bejelentett törvényből 7 foglalkozik a brexittel, így ez Európai Unióból való brit kilépést követő kereskedelmi, mezőgazdasági, halászati, bevándorlási politikával, a pénzügyi szolgáltatásokkal és a nemzetközi joggal is.

Boris Johnson és Brüsszel közösen kidolgozott uniós kilépési egyezményét

már pénteken vitára bocsájtják,

és Johnson azt mondta, hogy szeretné, ha karácsonyig szavaznának is róla.

Johnson „egy emberöltő legradikálisabb kormányprogramjának” nevezte terveit és arról is beszélt, hogy „egy új aranykor köszönt be” a szigetországra és a kormány minden erejével ezen dolgozik.

Jeremy Corbyn, a választásokon súlyos vereséget szenvedett ellenzéki Munkáspárt vezére azzal támadta a miniszterelnököt, hogy ígéretei a munkáspárti programból merítettek.

„Azt mondják, az imitálás a dicséret legőszintébb változata, de ez csak halovány utánzás.

Akik elhitték a miniszterlenök ígéreteit, azok nagyon fognak csalódni”

– figyelmeztetett.

Johnson azonban azt akarja sugallni a törvénykezési dömpinggel: a brexithuzavona lezárása után a kormány feloldja a korábbi patthelyzetet, és megkezdi az ország radiális átalakítását. A brit kormány például törvénybe akarja foglalni, hogy évente közel 3 és fél százalékkal kell többet költeni a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra, az NHS-re. Az utóbbi éveket nézve ez jelentős elkötelezettség, de nem közelíti meg a munkáspárti kormányok évi 6 százalékos kiadásemeléseit.

A Johnson-kormány ezek mellett jelezte: nagyobb büntetéseket szabhatnak ki az erőszakos bűnözőkre, pontozásos alapú bevándorlási rendszert vezetnek be, gyors internet elterjesztésén dolgoznak és igyekszenek megfelelni a karbon-semlessséget 2050-re kitűző célnak.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×