Infostart.hu
eur:
363.1
usd:
307.85
bux:
137139.84
2026. április 17. péntek Rudolf
II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével megnyitja az új brit parlament első törvényalkotási évadját a londoni Westminster-palota felsőházi üléstermében 2019. december 19-én. Az egy héttel korábbi előrehozott választáson a Boris Johnson miniszterelnök vezette, 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt győzelmet aratott, és az eddigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Aaron Chown

Előállt II. Erzsébet, ezt a beszédet mondta a brit parlamentben

Törvényhozási dömpinget jelentett be a brit parlamentben az új kormány programját ismertető II. Erzsébet angol királynő. Boris Johnson miniszterelnök mindezzel azt próbája üzenni: a brexit levezénylése után a törvénykezési patthelyzetet is feloldja.

3 hónap alatt másodszor mondott beszédet II. Erzsébet angol királynő a brit parlamentben. A hagyományok szerint az uralkodó ismerteti a kormányprogramot és az újraválasztott Boris Johnson miniszterelnök több tucat törvényt, köztük 7 brexitjogszabályt ígért be.

„Kormányom elsődleges feladatnak tekinti a brexit végigvitelét a január 31-i határidőig” – mondta a királynő, aki azt is közölte: a kabinet „nagyratörő, hazai reformtervekkel lép elő, amelyek az emberek számára fontos dolgokra koncentrálnak”.

A 30 bejelentett törvényből 7 foglalkozik a brexittel, így ez Európai Unióból való brit kilépést követő kereskedelmi, mezőgazdasági, halászati, bevándorlási politikával, a pénzügyi szolgáltatásokkal és a nemzetközi joggal is.

Boris Johnson és Brüsszel közösen kidolgozott uniós kilépési egyezményét

már pénteken vitára bocsájtják,

és Johnson azt mondta, hogy szeretné, ha karácsonyig szavaznának is róla.

Johnson „egy emberöltő legradikálisabb kormányprogramjának” nevezte terveit és arról is beszélt, hogy „egy új aranykor köszönt be” a szigetországra és a kormány minden erejével ezen dolgozik.

Jeremy Corbyn, a választásokon súlyos vereséget szenvedett ellenzéki Munkáspárt vezére azzal támadta a miniszterelnököt, hogy ígéretei a munkáspárti programból merítettek.

„Azt mondják, az imitálás a dicséret legőszintébb változata, de ez csak halovány utánzás.

Akik elhitték a miniszterlenök ígéreteit, azok nagyon fognak csalódni”

– figyelmeztetett.

Johnson azonban azt akarja sugallni a törvénykezési dömpinggel: a brexithuzavona lezárása után a kormány feloldja a korábbi patthelyzetet, és megkezdi az ország radiális átalakítását. A brit kormány például törvénybe akarja foglalni, hogy évente közel 3 és fél százalékkal kell többet költeni a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra, az NHS-re. Az utóbbi éveket nézve ez jelentős elkötelezettség, de nem közelíti meg a munkáspárti kormányok évi 6 százalékos kiadásemeléseit.

A Johnson-kormány ezek mellett jelezte: nagyobb büntetéseket szabhatnak ki az erőszakos bűnözőkre, pontozásos alapú bevándorlási rendszert vezetnek be, gyors internet elterjesztésén dolgoznak és igyekszenek megfelelni a karbon-semlessséget 2050-re kitűző célnak.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Magyar Péter: a parlament alakuló ülésén tervezem letenni a miniszterelnöki esküt – több miniszter és tárcája is végleges

Nem tart igényt a Tisza Párt a korábbi ciklusokhoz hasonló arányú parlamenti alelnöki pozíciókra, és megígérte: véget ér a pénzszórás a parlamentben, erről számokat is nyilvánosságra hozott. Sulyok Tamás korrektségére számít abban, hogy először vele közli az alakuló ülés és a miniszterelnöki eskütétel napját, az eskütétel egyébként a Szent Korona előtt lesz, elhangzik a székely és a magyar Himnusz is. Kiderült: Kármán András pénzügyminiszter lesz, Kapitány István pedig gazdasági. Megerősítette Magyar Péter azt is, hogy már folyamatban van a megválása EP-képviselői mandátumától, így tudja csak letenni a hivatali esküt miniszterelnökként.

Pesztericz-Kalas Vivien: lassul a bevándorlás üteme Európa felé

A 2015-ös, valamint a 2022 és 2024 közötti jelentős bevándorlási hullám után csökkenni kezdett az Európába tartó menekültek száma. Az InfoRádió Pesztericz-Kalas Vivient, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetőjét kérdezte a legfrissebb és a várható tendenciákról.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×