Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
II. Erzsébet királynő hagyományos trónbeszédével megnyitja az új brit parlament első törvényalkotási évadját a londoni Westminster-palota felsőházi üléstermében 2019. december 19-én. Az egy héttel korábbi előrehozott választáson a Boris Johnson miniszterelnök vezette, 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt győzelmet aratott, és az eddigi kisebbségi kormányzás után kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.
Nyitókép: MTI/AP/PA pool/Aaron Chown

Előállt II. Erzsébet, ezt a beszédet mondta a brit parlamentben

Törvényhozási dömpinget jelentett be a brit parlamentben az új kormány programját ismertető II. Erzsébet angol királynő. Boris Johnson miniszterelnök mindezzel azt próbája üzenni: a brexit levezénylése után a törvénykezési patthelyzetet is feloldja.

3 hónap alatt másodszor mondott beszédet II. Erzsébet angol királynő a brit parlamentben. A hagyományok szerint az uralkodó ismerteti a kormányprogramot és az újraválasztott Boris Johnson miniszterelnök több tucat törvényt, köztük 7 brexitjogszabályt ígért be.

„Kormányom elsődleges feladatnak tekinti a brexit végigvitelét a január 31-i határidőig” – mondta a királynő, aki azt is közölte: a kabinet „nagyratörő, hazai reformtervekkel lép elő, amelyek az emberek számára fontos dolgokra koncentrálnak”.

A 30 bejelentett törvényből 7 foglalkozik a brexittel, így ez Európai Unióból való brit kilépést követő kereskedelmi, mezőgazdasági, halászati, bevándorlási politikával, a pénzügyi szolgáltatásokkal és a nemzetközi joggal is.

Boris Johnson és Brüsszel közösen kidolgozott uniós kilépési egyezményét

már pénteken vitára bocsájtják,

és Johnson azt mondta, hogy szeretné, ha karácsonyig szavaznának is róla.

Johnson „egy emberöltő legradikálisabb kormányprogramjának” nevezte terveit és arról is beszélt, hogy „egy új aranykor köszönt be” a szigetországra és a kormány minden erejével ezen dolgozik.

Jeremy Corbyn, a választásokon súlyos vereséget szenvedett ellenzéki Munkáspárt vezére azzal támadta a miniszterelnököt, hogy ígéretei a munkáspárti programból merítettek.

„Azt mondják, az imitálás a dicséret legőszintébb változata, de ez csak halovány utánzás.

Akik elhitték a miniszterlenök ígéreteit, azok nagyon fognak csalódni”

– figyelmeztetett.

Johnson azonban azt akarja sugallni a törvénykezési dömpinggel: a brexithuzavona lezárása után a kormány feloldja a korábbi patthelyzetet, és megkezdi az ország radiális átalakítását. A brit kormány például törvénybe akarja foglalni, hogy évente közel 3 és fél százalékkal kell többet költeni a Nemzeti Egészségügyi Szolgálatra, az NHS-re. Az utóbbi éveket nézve ez jelentős elkötelezettség, de nem közelíti meg a munkáspárti kormányok évi 6 százalékos kiadásemeléseit.

A Johnson-kormány ezek mellett jelezte: nagyobb büntetéseket szabhatnak ki az erőszakos bűnözőkre, pontozásos alapú bevándorlási rendszert vezetnek be, gyors internet elterjesztésén dolgoznak és igyekszenek megfelelni a karbon-semlessséget 2050-re kitűző célnak.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×