Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
London, 2017. március 13.A brit (b) és a skót zászló leng a Whitehallon, London kormányzati negyedében 2017. március 13-án. Nicola Sturgeon skót miniszterelnök ezen a napon bejelentette, hogy felhatalmazást kér a skót parlamenttől az újabb skóciai függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Nicola Sturgeon szerint a referendumot 2018 ősze és 2019 tavasza között lehetne megtartani. (MTI/EPA/Andy Rain)
Nyitókép: MTI/EPA/Andy Rain

Újabb lépés a skót függetlenség felé

A skót miniszterelnök hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírásáról.

Nicola Sturgeon edinburghi hivatalában felolvasott nyilatkozatában közölte: a múlt heti brit parlamenti választás eredménye nyomán immár

vitathatatlanná vált a skót kormány felhatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről.

A választáson a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta, 8,1 százalékponttal többet, mint az előző választáson, és a londoni alsóházban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. Az SNP alsóházi frakciójának létszáma így tizenhárom fővel emelkedett.

A skót miniszterelnök csütörtökön megerősítette, hogy már 2020 második felében szeretné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről, és felszólította a brit kormányt arra, hogy ruházza át a skót parlamentre a függetlenségi referendumról szóló törvény megalkotásának döntési hatáskörét.

Nicola Sturgeon alig burkolt utalást tett arra, hogy ha London ezt nem teszi meg, Skócia jogi útra tereli az ügyet. Kijelentette: arra számít, hogy a Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök vezette brit kormány "rövid távon" megerősíti az újabb skóciai népszavazással szembeni elutasító álláspontját.

Nicola Sturgeon szerint azonban

a brit kormánynak "nem szabad azt az illúziót táplálnia, hogy ezzel az ügy le is zárul".

Ebben az esetben ugyanis Boris Johnsonnak kellene számot adnia arról, hogy miért nem tekinti az Egyesült Királyságot egyenrangú nemzetek önkéntes uniójának, és meg kellene magyaráznia azt is, hogy miért nem hisz a skót nép önrendelkezési jogában - fogalmazott a skót kormányfő.

Nicola Sturgeon a nyilatkozattal egy időben hivatalosan közzétette a skót kormány által összeállított dokumentumot, amely az újabb függetlenségi népszavazás mellett szóló érveket összegzi.

A 38 oldalas tanulmány leszögezi, hogy az előző, 2014-ben tartott függetlenségi referendum óta - amelyen a skótok 55 százaléka az elszakadás ellen voksolt - olyan horderejű változások történtek, amelyek indokolják, hogy a skót nép újból átgondolhassa az Egyesült Királyságon belül elfoglalt helyét.

A dokumentum szerint a legfőbb ilyen változás az, hogy Skócia a skót nép akarata ellenére lesz kénytelen távozni az Európai Unióból, amikor az Egyesült Királyság - várhatóan a Brexit jelenleg érvényes január 31-i határnapján - kilép az EU-ból.

A tanulmány ezzel arra utal, hogy a brit EU-tagságról 2016 júniusában rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt.

Nicola Sturgeon azóta számos alkalommal hangoztatott érvelése szerint Skócia nem engedheti meg, hogy egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London "kirángassa" az Európai Unióból.

Sturgeon és Johnson a múlt heti brit parlamenti választás után közvetlenül már tárgyalt a kérdésről telefonon. A megbeszélés után a londoni miniszterelnöki hivatal közölte, hogy Boris Johnson nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás megtartásához, mivel véleménye szerint a 2014-es referendum ezt a kérdést egy nemzedéknyi időre eldöntötte.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×