Infostart.hu
eur:
391.58
usd:
339.9
bux:
122199.5
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főtárgyalója, az EP liberális frakciójának (ALDE) vezetője az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2019. március 27-én. A képviselők Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének és Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének a társaságában a március 21-22-i EU-csúcs eredményeit vitatják meg.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Johnson banánhéja: az EP blokkolhatja a brexitegyezményt

Egy nappal azután, hogy a brit miniszterelnök jelezte: törvénybe foglalja, hogy többé ne lehessen elhalasztani a brexitet, a folyamat megakasztásával fenyegetőzött az Európai Parlament illetékese. Guy Verhofstadt azt mondta: vétót emelhetnek az EU-állampolgárok kezelése miatt.

Ez lehet Boris Johnson Achilles-sarka? A brit miniszterelnöknek sikerült újraválasztatnia magát, sikerült jelentős parlamenti többséget szereznie, így el tudja fogadtatni a törvényhozással a Brüsszellel tető alá hozott EU-kilépési egyezményt.

Csakhogy az alkut az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Most, hogy Johnsonnak sikerült félretolnia az útból a hazai akadályokat, keresztbe tehetnek neki az európai parlamenti képviselők.

Guy Verhofstadt, az intézmény brexitügyi fő jelentéstevője azt mondta:

„továbbra is gondok vannak a brit földön élő EU-állampolgárok brexit utáni jogaival”, és hogy „ezeket meg kell oldani”,

mielőtt az EU-parlament jóvá tudná hagyni a brexitmegállapodást.

Verhofstadt fellépése pózolásnak is tűnhet. A konzervatív Boris Johnsonnal szemben ő liberális és a brexitet ellenző politikus. Ugyanakkor azt állítja, hogy aggodalma jogos, mert több száz levelet kapott Nagy-Britanniában élő uniós polgároktól és az EU-ban élő britektől, akik mind amiatt aggódnak, hogy nem rendezik a bevándorlási státuszukat.

Johnson számára az jelentheti a banánhéjat, hogy az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia a britek és Brüsszel kilépési egyezményét, és hogy

az intézmény akár blokkolni is tudja a január végére tervezett brit EU-kilépést.

Mint Verhofstadt megjegyezte: „mindenki azt képzeli, hogy az Európai Parlament automatikusan támogatni fogja a kilépési egyezményt... de nem, ha nem oldják meg először a polgárok jogállásával kapcsolatos problémákat. A polgárok sohasem lehetnek a brexit áldozatai” – mondta.

A brit kormányon belül több államtitkár aggodalmának adott hangot, hogy esetleg majd ki kell toloncolniuk uniós állampolgárokat, ha azok nem kérvényezik a letelepedési státust a megadott határidőig.

Verhofstadt korábban jelezte: az lenne jó, ha a letelepedési kérelem az igény kinyilvánításáról szólna és nem a jelentkezőnek kéne meggyőznie a brit hatóságot arról, miért engedjék, hogy maradjon, hanem a hatóságnak kéne bizonyítékot szolgáltatnia, ha valakitől meg kívánná tagadni a jogot.

Az európai parlamenti képviselők egy része amiatt aggódik, hogy az uniós polgárokkal hasonló dolog történhet, mint azokkal a volt brit gyarmatokról származó emberekkel, akik abban a hitben éltek sokáig Nagy-Britanniában, hogy teljes jogú állampolgárok.

Az úgynevezett Windrush-botrányban a brit állam egyszer csak elkezdte megvonni jogaikat – volt, aki állását vesztette el, volt, akinek orvosi ellátást nem akartak többé adni.

Az Európai Parlamentnek a brexitegyezményről szóló szavazásának időpontját egyelőre még nem tűzték ki, de annak elméletileg a brit parlamenti szavazást kell követnie.

Az uniós polgárok részére indított brit letelepedési programban eddig több mint 2 millióan szerezték meg a státuszt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Hiába a rengeteg ígéret, Magyarország ismét az utolsók között kullog egy friss európai listán

Hiába a rengeteg ígéret, Magyarország ismét az utolsók között kullog egy friss európai listán

10 újonnan beszerzett városi buszból 6 már nulla károsanyag-kibocsátású, akkumulátoros elektromos meghajtású vagy üzemanyagcellás volt 2025-ben Európában. Így a jelenlegi trend szerint a zéróemissziós modellek piaci részaránya már 2028-ra elérheti a 100%-ot, 7 évvel az uniós célszám előtt. Magyarország ugyanakkor az elmúlt évekhez hasonlóan ezúttal is a sereghajtók csapatában végzett, és valószínűleg nem teljesítette a vonatkozó 2025-ös uniós célt - derül ki egy új jelentésből.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×