Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
314.46
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Nyitókép: Pixabay

Gőzerővel zajlik a felkészülés a történelemben eddig egyedülálló tárgyalásokra

Az uniós állampolgárok csak 2021-től érezhetik azt a változást, hogy az Egyesült Királyság kilép a közösségből január végén – mondta az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában a Bruxinfo elemzője. Fóris György hozzátette: Brüsszelben most szerveződik az a csapat, amely Londonnal február elseje után elkezdi a kereskedelmi kapcsolatokról szóló tárgyalásokat.

A jelek szerint a brit parlament a héten meg fogja szavazni a legutóbbi kilépési megállapodást, míg az Európai Unió oldalán a tagállamok részéről a jóváhagyás korábban már elviekben megszületett, így az Európai Tanács formális engedélyét követően már csak egy újbóli tagállami szentesítésre lesz szükség – ismertette Fóris György az InfoRádiónak nyilatkozva, hozzátéve, hogy mindenki arra számít, hogy ez januárban akadálymentesen meg tud történni. Olyannyira, hogy

gőzerővel folyik a következő szakaszra való felkészülés az EU részéről, szerveződik az új tárgyaló csapat,

amelynek már megvan a régi-új vezetője Michel Barnier személyében, korábban ő vitte végig a kilépési megállapodást is. Tehát mindenki arra készül, hogy hogyan lesz a folytatás, és hogy mi fér bele a kilenc, illetve tizenegy hónapba – két hónapot a ratifikációra is szánni kell –, amely idő alatt egyébként egy életképes megállapodást kellene kitárgyalni az új viszonyrendszerről – fogalmazott a Bruxinfo elemzője.

Szakaszok

A 2020. január 31-i kilépést követően az Egyesült Királyság jogilag már nem lesz az Európai Unió tagja, vagyis nem lesz a továbbiakban ráhatása arra, hogy milyen döntések születnek, mert egyetlen egy szervezetében sem lesz már tag, és személyesen sem fogja magát képviseltetni ezekben. Másfelől 2020 végéig életben lesz egy átmeneti időszak, annak érdekében, hogy ne „brutálisan” szakadjanak meg az egymáshoz kötődő viszonyok, akár a kereskedelem, akár a szolgáltatás, vagy bármi más tekintetében – tette hozzá a szakember. Vagyis egyelőre minden ugyanúgy folytatódik tovább, úgy mintha Nagy-Britannia továbbra is tag lenne, és ez idő alatt kidolgozásra kerülhet a már említett új keretrendszer a folytatásról. Megjegyzendő, eredetileg az átmeneti időszakot két év hosszúra szánták, csak késett a kilepési megállapodás véglegesítése.

Az igazi vízválasztó tulajdonképpen nem 2020-ban, hanem 2021-ben lesz, amikor már az átmeneti időszak rendelkezései sem érvényesek, tehát

végképp megszűnik minden addig érvényben lévő, egységes piacra érvényes szabadkereskedelmi rezsim, ami az összes kereskedelmi-gazdasági viszonyrendszerre 45 éven át létezett

– fogalmazott Fóris György, megjegyezve: a tét pedig az, hogy 2020-ban, abban a néhány hónapban, sikerül-e egy alternatívát kínáló, új kapcsolatrendszert kitárgyalni, ami

a történelemben egyedülálló,

mert a legtöbb kereskedelmi típusú tárgyalás mindig azt célozza, hogy egy relatíve sovány kapcsolatrendszerrel rendelkező egy vagy több partner mélyítse a kapcsolatait. Így ez lesz az első alkalom, hogy arról kell tárgyalni: hogy egy egymással teljesen egybenyitott két partner, hogyan szűkítse be, építse le az egymás közötti kereskedelmi és gazdasági viszonyrendszerét. És hogy mikor veszít a legkevesebbet azzal, hogy ezt megteszi.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Aszódi Attila az Arénában a paksi szivattyúproblémáról

Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Brutális amerikai vámok jönnek az orosz olaj miatt, Magyarország is aggódhat

Brutális amerikai vámok jönnek az orosz olaj miatt, Magyarország is aggódhat

Gyakorlatilag teljes kétpárti egyetértéssel ment át az amerikai szenátuson a néhai Lindsey Graham szenátorról elnevezett oroszellenes szankciós csomag, amely kötelező büntetőintézkedéseket ír elő Vlagyimir Putyin elnök, orosz oligarchák és állami vállalatok ellen, valamint akár 100 százalékos vámot vethet ki az orosz energiahordozók öt legnagyobb vásárlójára, köztük Kínára és Indiára. A jogszabály Magyarországot is érintheti, mivel az ország jelenleg az orosz földgáz öt legnagyobb importőre között szerepel, ám a törvénytervezetben szereplő mentességi feltételeknek még megfelelhet. A szavazás a Graham washingtoni temetését követő órákban zajlott, a karzatról Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is figyelemmel kísérte az eljárást. A törvényjavaslatot még a képviselőháznak is el kell fogadnia, amely legközelebb szeptemberben ül össze, így addig változtatásokban is bízhat a magyar kormány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×