Nem szeretné elveszíteni a 15 milliós Isztambul irányítását Recep Tayyip Erdogan török elnök kormánypártja. A város Törökország legnagyobb pénzügyi központja egyben.

Az AK párt már több mindennel próbálkozott, hogy megőrizze uralmát az - első eredmények szerint az ellenzéki Republikánus Néppárt jelöltjének győzelmét hozó – isztambuli főpolgármester-választás után.

Az elmúlt két hétben már megfellebbezték az eredményt, újraszámlálást kértek, de még ez után is Ekrem Imamoglu, az ellenzéki jelölt vezet (13 ezer szavazattal), és már csak egyetlen kerületben számolják újra a voksokat – de ez ismerten ellenzéki beállítottságú.

AKP-illetékesek most azzal álltak elő, hogy a választást meg kell ismételni. Az ok: a választási szabálytalanságok 85%-ban a kormánypárt jelöltjének okoztak kárt.

Az AKP illetékese szerint 16 ezer olyan szavazat is van, amit tévesen, más pártokhoz soroltak, pedig azokat rájuk adták le.

„Totális, szervezett szabálytalanságok, totális korrpució” – fogalmazta meg a vádat Ali Ihsan, a párt második embere. „Mindez azt mutatja, hogy elrabolták a nép akaratát” – tette hozzá.

A választási hivatalon a pártok szeme

A török választási hivatal napokon belül dönt az AKP különleges beadványáról, és ha igazat ad Erdogan elnöknek és a kormánypártnak, akkor június 2-án megismételhetik az isztambuli választást. Az ellenzéki jelölt az ötletre azt mondta: újraszámolták az érvénytelen voksokat, megvan az eredmény. Ennek ismeretében a választási eredmény törlése a jog megcsúfolása lenne.

Tudósítók megjegyzik, az ügyben döntő Választási Tanács tagjait a Legfelsőbb Bíróság és az Államtanács tagjai választják és hozzáteszik: a bírói kar az utóbbi években egyre inkább a kormány befolyása alá került – különösen, hogy a kudarcba fulladt puccskísérlet után többszáz bírót, ügyészt és ügyvédet bocsájtottak el és zártak börtönbe.

Közben Erdogan annak ellenére az Egyesült Államoknál keres segítséget, hogy NATO-tagként orosz rakétavédelmi rendszer telepítése mellett döntött.

Az ügy miatt amerikai szankciók sújthatják a török gazdaságot. Ezt elkerülendő, Erdogan a vejét, a pénzügyminisztert és más magasrangú képviselőket küldte lobbizni Trump elnökhöz.

A gond számára az, hogy bár Trump ideológiai szinten szimpatizál vele, sem ő, sem a külügyminisztérium nem tehet sokat, mert a szankciókról az amerikai Kongresszus dönt. Mint elemzők megjegyzik: „Törökországnak nagyon kevés barátja maradt Washingtonban”.

A szankciók elkerülése azért fontos Erdogannak, mert

a török gazdaság az évtizedben először csúszott recesszióba.

A líra 30-os tavalyi árfolyamzuhanása után az idén 2%-kal eshet a GDP a Valutaalap prognózisa szerint. Így nem csoda, hogy az önkormányzati választásokon a szavazók a kormánypártot büntették. Ankara már véglegesítette az orosz rakétavásárlást, de kompromisszumos elképzelésként felmerült, hogy azt nem török, hanem a szomszédos azeri területre telepítenék és így talán elkerülhetnék a súlyos csapást jelentő amerikai szankciókat.