Infostart.hu
eur:
380.48
usd:
326.11
bux:
0
2026. március 3. kedd Kornélia
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli polgármesterjelöltje az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott interjú előtt Isztambulban 2019. április 4-én. A nem hivatalos végeredmény szerint Imamoglu győzött a kormánypárt jelöltjével szemben a március 31-i török önkormányzati választásokon.
Nyitókép: Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt isztambuli polgármesterjelöltje a március 31-i török önkormányzati választásokon. MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

Mégis átvehette megbízólevelét az ellenzéki főpolgármester Isztambulban, de az eredmény nem hivatalos

Több mint két héttel a március 31-ei török helyhatósági választás után, szerdán átvette megbízólevelét Isztambul ellenzéki főpolgármestere, a kemalista Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu.

Isztambulban, ahol mintegy 10,5 millió volt a választásra jogosultak száma, rendkívül kiélezett verseny zajlott a nagyváros vezetéséért.

Imamoglu a voksok 48,80 százalékát, míg Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának, a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje, Binali Yildirim a 48,55 százalékát tudta megszerezni.

A szavazatkülönbség március 31-én közel 25 ezer volt, az AKP azonban szabálytalanságokra hivatkozva fellebbezett az eredmény ellen, és az elmúlt két hétben a metropolisz több kerületében újraszámolták a voksokat.

A részleges újraszámlálás szerda hajnalban lezárult, a különbség pedig 13 ezer 781 szavazatra csökkent.

Imamoglu a Twitter-fiókján már a választás óta Isztambul főpolgármestereként tüntetette fel magát és folyamatosan követelte a megbízólevél átadását, aminek végül szerdán Isztambul tartomány választási tanácsa adott helyett.

A török kormánypárt ugyanakkor kedden "rendkívüli fellebbezés" formájában a helyhatósági választás isztambuli eredményének érvénytelenítését, valamint a voksolás megismétlését kérelmezte a Legfőbb Választási Tanácsnál (YSK). Ali Ihsan Yavuz, az AKP elnökhelyettese a sajtónak nyilatkozva kedden elmondta: teljesen világos, hogy a választás során szervezett szabálytalanságok történtek. Yavuz példaként említette az adatfeldolgozás "csúsztatásait", a jogosulatlan állampolgárok voksolását, a hiányszó szavazatokat, valamint a számlálóbizottságok összetételét illető visszaéléseket.

A törvény értelmében ahhoz, hogy az YSK megkezdhesse az AKP "rendkívüli fellebbezésének" vizsgálatát, Imamoglunak át kellett vennie a megbízólevelét. A választás eredménye tehát továbbra sem hivatalos, azt az YSK-nak kell majd közzétennie.

A jelen állás szerint mindazonáltal az AKP másfél évtized után az ankarai mellett az isztambuli főpolgármesteri széket is elveszíteni látszik.

Az AKP ezen felül alulmaradt a CHP-vel szemben több másik nagyvárosban is, aminek okát a megfigyelők a romló, 2018 végére recesszióba sodródó gazdasági helyzetben látják.

A helyhatósági választás kimenetelét a közvélekedés fokozott jelentőségűnek tartja, miután ez volt az első megmérettetés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd az elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta. Ezen felül Isztambul azért jelképes, mert Erdogan 1994-től maga is volt a metropolisz főpolgármestere és akkoriban alapozta meg népszerűségét.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×