Infostart.hu
eur:
388.41
usd:
330.52
bux:
110579.18
2025. december 22. hétfő Zénó
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli polgármesterjelöltje az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott interjú előtt Isztambulban 2019. április 4-én. A nem hivatalos végeredmény szerint Imamoglu győzött a kormánypárt jelöltjével szemben a március 31-i török önkormányzati választásokon.
Nyitókép: Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt isztambuli polgármesterjelöltje a március 31-i török önkormányzati választásokon. MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

Mégis átvehette megbízólevelét az ellenzéki főpolgármester Isztambulban, de az eredmény nem hivatalos

Több mint két héttel a március 31-ei török helyhatósági választás után, szerdán átvette megbízólevelét Isztambul ellenzéki főpolgármestere, a kemalista Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu.

Isztambulban, ahol mintegy 10,5 millió volt a választásra jogosultak száma, rendkívül kiélezett verseny zajlott a nagyváros vezetéséért.

Imamoglu a voksok 48,80 százalékát, míg Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának, a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje, Binali Yildirim a 48,55 százalékát tudta megszerezni.

A szavazatkülönbség március 31-én közel 25 ezer volt, az AKP azonban szabálytalanságokra hivatkozva fellebbezett az eredmény ellen, és az elmúlt két hétben a metropolisz több kerületében újraszámolták a voksokat.

A részleges újraszámlálás szerda hajnalban lezárult, a különbség pedig 13 ezer 781 szavazatra csökkent.

Imamoglu a Twitter-fiókján már a választás óta Isztambul főpolgármestereként tüntetette fel magát és folyamatosan követelte a megbízólevél átadását, aminek végül szerdán Isztambul tartomány választási tanácsa adott helyett.

A török kormánypárt ugyanakkor kedden "rendkívüli fellebbezés" formájában a helyhatósági választás isztambuli eredményének érvénytelenítését, valamint a voksolás megismétlését kérelmezte a Legfőbb Választási Tanácsnál (YSK). Ali Ihsan Yavuz, az AKP elnökhelyettese a sajtónak nyilatkozva kedden elmondta: teljesen világos, hogy a választás során szervezett szabálytalanságok történtek. Yavuz példaként említette az adatfeldolgozás "csúsztatásait", a jogosulatlan állampolgárok voksolását, a hiányszó szavazatokat, valamint a számlálóbizottságok összetételét illető visszaéléseket.

A törvény értelmében ahhoz, hogy az YSK megkezdhesse az AKP "rendkívüli fellebbezésének" vizsgálatát, Imamoglunak át kellett vennie a megbízólevelét. A választás eredménye tehát továbbra sem hivatalos, azt az YSK-nak kell majd közzétennie.

A jelen állás szerint mindazonáltal az AKP másfél évtized után az ankarai mellett az isztambuli főpolgármesteri széket is elveszíteni látszik.

Az AKP ezen felül alulmaradt a CHP-vel szemben több másik nagyvárosban is, aminek okát a megfigyelők a romló, 2018 végére recesszióba sodródó gazdasági helyzetben látják.

A helyhatósági választás kimenetelét a közvélekedés fokozott jelentőségűnek tartja, miután ez volt az első megmérettetés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd az elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta. Ezen felül Isztambul azért jelképes, mert Erdogan 1994-től maga is volt a metropolisz főpolgármestere és akkoriban alapozta meg népszerűségét.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×