Infostart.hu
eur:
363.55
usd:
313.44
bux:
152518.27
2026. szeptember 13. vasárnap Kornél
Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) isztambuli polgármesterjelöltje az Associated Press amerikai hírügynökségnek adott interjú előtt Isztambulban 2019. április 4-én. A nem hivatalos végeredmény szerint Imamoglu győzött a kormánypárt jelöltjével szemben a március 31-i török önkormányzati választásokon.
Nyitókép: Ekrem Imamoglu, a török ellenzéki Köztársasági Néppárt isztambuli polgármesterjelöltje a március 31-i török önkormányzati választásokon. MTI/AP/Lefterisz Pitarakisz

Mégis átvehette megbízólevelét az ellenzéki főpolgármester Isztambulban, de az eredmény nem hivatalos

Több mint két héttel a március 31-ei török helyhatósági választás után, szerdán átvette megbízólevelét Isztambul ellenzéki főpolgármestere, a kemalista Köztársasági Néppártot (CHP) képviselő Ekrem Imamoglu.

Isztambulban, ahol mintegy 10,5 millió volt a választásra jogosultak száma, rendkívül kiélezett verseny zajlott a nagyváros vezetéséért.

Imamoglu a voksok 48,80 százalékát, míg Recep Tayyip Erdogan török elnök pártjának, a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) jelöltje, Binali Yildirim a 48,55 százalékát tudta megszerezni.

A szavazatkülönbség március 31-én közel 25 ezer volt, az AKP azonban szabálytalanságokra hivatkozva fellebbezett az eredmény ellen, és az elmúlt két hétben a metropolisz több kerületében újraszámolták a voksokat.

A részleges újraszámlálás szerda hajnalban lezárult, a különbség pedig 13 ezer 781 szavazatra csökkent.

Imamoglu a Twitter-fiókján már a választás óta Isztambul főpolgármestereként tüntetette fel magát és folyamatosan követelte a megbízólevél átadását, aminek végül szerdán Isztambul tartomány választási tanácsa adott helyett.

A török kormánypárt ugyanakkor kedden "rendkívüli fellebbezés" formájában a helyhatósági választás isztambuli eredményének érvénytelenítését, valamint a voksolás megismétlését kérelmezte a Legfőbb Választási Tanácsnál (YSK). Ali Ihsan Yavuz, az AKP elnökhelyettese a sajtónak nyilatkozva kedden elmondta: teljesen világos, hogy a választás során szervezett szabálytalanságok történtek. Yavuz példaként említette az adatfeldolgozás "csúsztatásait", a jogosulatlan állampolgárok voksolását, a hiányszó szavazatokat, valamint a számlálóbizottságok összetételét illető visszaéléseket.

A törvény értelmében ahhoz, hogy az YSK megkezdhesse az AKP "rendkívüli fellebbezésének" vizsgálatát, Imamoglunak át kellett vennie a megbízólevelét. A választás eredménye tehát továbbra sem hivatalos, azt az YSK-nak kell majd közzétennie.

A jelen állás szerint mindazonáltal az AKP másfél évtized után az ankarai mellett az isztambuli főpolgármesteri széket is elveszíteni látszik.

Az AKP ezen felül alulmaradt a CHP-vel szemben több másik nagyvárosban is, aminek okát a megfigyelők a romló, 2018 végére recesszióba sodródó gazdasági helyzetben látják.

A helyhatósági választás kimenetelét a közvélekedés fokozott jelentőségűnek tartja, miután ez volt az első megmérettetés a tavaly júniusi elnök- és parlamenti választás, majd az elnöki rendszer júliusi életbe lépése óta. Ezen felül Isztambul azért jelképes, mert Erdogan 1994-től maga is volt a metropolisz főpolgármestere és akkoriban alapozta meg népszerűségét.

Címlapról ajánljuk
Lehet, hogy Amerika túl messzire megy a Kínától való függetlenedésben?

Lehet, hogy Amerika túl messzire megy a Kínától való függetlenedésben?

A TSMC amerikai beruházási programjának tervezett értéke 165 milliárd dollár. Ennyit érhet, hogy a világ legfontosabb chipellátási lánca kevésbé legyen kiszolgáltatva egyetlen geopolitikailag sérülékeny térségnek. A mögöttes logika kristálytiszta, a bizonytalan import stratégiai sebezhetőséget jelent. Ám ha Amerika és Kína túl önállóvá válna, azzal egy potenciális katonai konfliktus gazdasági fékjét is meggyengíthetik.
inforadio
ARÉNA
2026.09.14. hétfő, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas támadás érte Ukrajnát, több mint 450 drónt indítottak az oroszok - Háborús híreink vasárnap

Hatalmas dróntámadást indított Oroszország Ukrajna ellen szeptember 13-ra virradó éjszaka. Az ukrán légierő szerint összesen 453 különböző típusú drónt vetettek be, amelyek közül 409 légi célpontot sikerült lelőni vagy elektronikai eszközökkel elnyomni. Találatokat 13 helyszínen regisztráltak, további hét helyen pedig lezuhant roncsokról számoltak be. Közben Ukrajna a tavalyi télhez képest lényegesen felkészültebben várja az energetikai infrastruktúra elleni újabb orosz támadásokat, a kormány nehéz téllel és a háború elhúzódásával számol. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök szerint az elmúlt két hónapban többszörösére nőtt a csapások és az általuk okozott pusztítás mértéke, ezért a kabinet már a legsúlyosabb forgatókönyvekre is készül. Cikkünkben folyamatosan követjük az orosz-ukrán háború legfontosabb fejleményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×