Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nagyrészt igazak a volt brit kém állításai Trumpról

"Nagyrészt igazak a volt brit kém állításai Trumpról"

„Jobbára igaz” – ezt állítja az elhíresült Trump-dossziéról az anyag összeállításában fontos szerepet játszó volt brit kém. A Trump-csapat és Moszkva állítólagos összejátszását taglaló állítások között volt olyan is, amely az akkor még üzletember Donald Trump állítólagos moszkvai szexuális kicsapongásait taglalta.

„70-90 százalékban pontos”, amit Chris Steele, a brit hírszerzés volt ügynöke állít Donald Trumpról. Ez olvasható a Nagy-Britanniában a volt MI6 kémről szóló, most megjelent, „Összejátszás: hogyan segítette győzelemre Oroszország Donald Trumpot” című könyvben.

A Guardian szerint Steele azt mondta barátainak:

a tények őt fogják igazolni.

A volt ügynök úgy állította be magát, mint aki kiterjedt orosz kapcsolatokkal rendelkezik, amelyeket három évtized alatt épített fel.

„30 éve foglalkozom ezzel az országgal. Miért találnék ki ilyesmit?” – érvelt saját szavahihetősége mellett.

Az amerikai hírszerzési szervek hittek is neki, és a CIA és az FBI is felhasználta a dossziét.

Az elnök stábja szerint azonban a rivális demokraták egy ügyvédi irodán keresztül finanszírozták Steele adatgyűjtését, ami így felveti azt a vádat, hogy Trump ellen ugyanúgy próbáltak kompromittáló információhoz jutni, ahogy a demokratákról kiszivárogtatott kínos anyagok segítették a későbbi elnököt.

Az Independent című lap megjegyzi, hogy Steele többszáz jelentést küldött Oroszországról és Ukrajnáról, s ezek némelyike az amerikai kormány legmagasabb szintjeire is eljutott, így John Kerry volt külügyminiszterhez is.

A Trump-dossziét ennek a hírszerző munkának a forrásaira építette. Ezek a források – állítása szerint – például azt mondták, hogy az orosz hírszerzésnek kompromittáló anyagai vannak az elnökről, amivel zsarolhatja őt. A „kompromatban” megtalálhatók például Trump állítólagos 2013-as moszkvai szexuális kicsapongásairól készült videók.

Steele további állításai szerint

"Trump aktívan együttműködött az orosz hírszerzéssel, hogy a javára dőljön el a 2016-os elnökválasztás".

Habár ezekben az ügyekben több vizsgálat is folyik az Egyesült Államokban, konkrét bizonyítékok még nem kerültek napvilágra. Amerikai hírszerzési körökben mindenesetre Steele egyre nagyobb megbecsülést élvez. A 2016-os elnökválasztás előtt – amikor először figyelmeztette az FBI-t – először még nem vették komolyan.

Maga Donald Trump álhírnek titulálta Steele állításait.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×