Jelen pillanatban nem tud Katar LNG-t exportálni, mivel nem tudja kiszállítani a Hormuzi-szoroson, majdnem az összes katari gázszerződés áll – mondta el az InfoRádió megkeresésére Deák András energiapolitikai szakértő, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.

A helyzet azért állt elő, mert az irániak szétlőtték a katariak cseppfolyósító kapacitásának egyhatodát (16-18 milliárd köbbméteres kapacitás) válaszul arra, hogy Izrael szétlőtte Irán gázkitermelő képességét.

A szerződéseket tehát Katar nem tudja teljesíteni, még ha meg is nyílik majd Hormuz, „majd 3-5 év múlva”.

„Ezek most átmeneti felfüggesztések, de lehet, hogy fel is mondanak szerződést. Az a bonyolult, hogy kiválogassák, hogy kiknek szállítanak mégis. A gázszerződésekben általában van vis maior klauzula, legfeljebb azt vitathatja a vásárló, hogy miért őt sújtja, és miért nem valaki mást vagy miért nem arányosan csökkent mindenkinek Katar. Nemzetközi-magánjogi kérdésről van szó, majd a bíróságok döntenek” – ecsetelte.

A geopilitika, a külpolitika és a jogi megfontolások tehát most egyszerre játszanak szerepet; szerződéseket mindenképp fel kell mondania Katarnak, mert nem képes teljesíteni, legfeljebb ha továbbértékesít valamit, amit máshol vett, de ezt nem fogja megtenni Deák András szerint.

Ami viszont „jó kérdés”, hogy mi alapján választ Katar a szerződések között, ha a szakértő katari lenne, azt mondaná, hogy

a legrosszabb szerződést kell felmondani, feltételezi, hogy ezek az európai szerződések, Európa fizet a legkevesebbet a gázért, de lehetnek más szempontok is.

„Még azt is megértem a katariak részéről, hogy nem azt mondják, hogy mindenkinek kevesebbet szállítanak egyhatoddal, hanem választanak, kitől vesznek búcsút, kit tartanak meg egyelőre partnerként. Aztán meglátjuk, mit lőnek még szét az irániak az elkövetkező napokban. De ez egy kényszer” – mutatott rá.

A legkisebb bajnak még az üzemanyagárak egekbe szökését nevezte, a gázárakon keresztül okoz minden olyan cégnek árnövekedést a probléma, amely földgázt használ, de ezt a piac hosszabb távon képes megoldani a piac.

„Az olaj az aggasztóbb, mivel ott nagyobbak a mínuszok, a fölgázpiac ki tudja majd mozogni ezt a problémát” – jövendölte.

Ami az összehasonlítást illeti, Deák András szerint a katari 16-18 milliárd köbméteres cseppfolyósgáz-kiesés körülbelül feleannyi, mint amennyit Európa cseppfolyós gázból le akar állítani orosz forrásból.