Athén hitelezői már korábban is adó- és nyugdíjreformot követeltek a görög államot a víz felett tartó kedvezményes hitelekért cserébe.

Azt követően, hogy múlt vasárnap a görög választók több mint fele - Ciprasz miniszterelnök felhívására - leszavazta az előző nemzetközi mentőcsomag szigorú feltételeit, most úgy tűnik, a kormányfő mégis kénytelen sok kérdésben engedni, hogy megelőzze, hogy országa nagy bajba kerüljön.

A tervet szombaton véleményezik az eurózóna pénzügyminiszterei, majd vasárnap az EU-tagállamok vezetői.

A görög média úgy tudja, hogy a Ciprasz-kormány által benyújtott javaslat adóemelést, nyugdíjreformot, további privatizációt és kiadáscsökkentést foglal magában. Az AP hírügynökség szerint a görög kormány belement abba, hogy az áruk és szolgáltatások egy része magasabb forgalmi adókulcsba kerüljön.

A görögök az elmúlt években folyamatosan azt sérelmezték, hogy az államcsőd elkerülésére kapott nemzetközi hitelek feltételei olyan kemények voltak, hogy a lakosok elszegényedéséhez, gazdasági visszaeséshez és tömeges munkanélküliséghez vezettek.

Azt követően, hogy uniós vezetők és a hitelezők a héten gyakorlatilag ultimátumot adtak Alekszisz Ciprasznak és kormányának, a görög miniszterelnök - úgy tűnik - engedett és megpróbálja elfogadtatni elképzeléseit a parlamenttel.

Válaszul Donald Tusk, a tagállamok vezetőit összefogó Európai Tanács elnöke arra utalt, hogy Görögország adósságának egy részét el lehetne engedni. Angela Merkel német kancellár azonban határozottan kizárta a szakzsargonban "hajvágásként" emlegetett adósságkönnyítést.

Éjszakai hírek szerint Görögország 53 és félmilliárd eurónyi pénzt szeretne kapni az euróövezeti mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmusból.

Európai hitelezők szerint most volt Görögország számára az utolsó esély, hogy az új mentőcsomag feltételéül szabott reformprogramot nyújtson be. Ciprasz ugyanakkor közölte: nem hátrált meg. A BBC tudósítója meg is jegyezte: a görög kormány ezúttal jóval több pénzt kért, mint korábban.