A baloldali Libération című napilap értesülése szerint a helyi önkormányzatok finanszírozására szakosodott Dexia bank például nem kevesebb, mint 5500 ügyfelét adósította el változó kamatozású hitelekkel, legtöbbjük mára csőd közeli állapotba került. A pénzintézet eljárását legérzékletesebben talán a nyugat-franciaországi Saint-Cast-le-Guildo esete példázza.

A 3500 lelket számláló tengerparti település polgármestere a sajtónak elmondta: néhány éve a Dexia agresszív kampánnyal elérte, hogy a képviselők közel tucatnyi hitelt újratárgyaljanak velük. Az eredmény az lett, hogy a település a svájci frankot euró-árfolyamhoz kötött, változó kamatozású hitelekre váltotta át a meglévő szerződéseit.

Ez az első két évben azt eredményezte, hogy a városka a korábbi öt helyett 3,9 százalékos kamatot fizetett, ám annak mértéke tavaly több mint nyolc, 2011-ben pedig már 15 százalékra ugrott. "Idén 523 ezer eurót fizettünk ki a Dexiának, ám ebből mindössze 72 ezer euró volt a tőketörlesztés" - ecsetelte a kialakult állapotokat Jean Fernandez polgármester, hozzátéve, hogy emiatt az összes tervbe vett fejlesztést le kellett állítaniuk, a nehéz gazdasági helyzetben adót ugyanis semmiképpen sem akartak emelni.

Amennyiben a sajtóértesülések igazak, úgy hasonló helyzetbe került több ezer helyi és megyei önkormányzat, illetve költségvetési intézmény, és azok vezetői egyre kétségbeesettebben keresik a kiutat. A Párizs közeli Rosny-sur-Seine polgármesteri hivatala például egyenesen "bűnszövetségben elkövetett csalás" és "megtévesztés" címen tett feljelentést a Dexia ellen, és a példát a hírek szerint tucatnyi más önkormányzat is követte.

Egy a polgármesteri hivataloknak pénzügyekben tanácsokat adó szervezet vezetője a Le Parisien című napilapnak azt mondta, a bankok szervezett módon, tisztességtelen módszerekkel igyekeztek pénzt keresni, és a megkötött szerződések alapján világos, hogy mindent megtettek az érintett közösségek eladósításáért. "Ezek a hitelezők túszul ejtették Franciaországot" - fogalmazott nemes egyszerűséggel Laurent Rispoli, aki szerint a szerződések annyira bonyolultak és megtévesztők voltak, hogy azok következményeit a helyi vezetők egyszerűen nem láthatták át.

A megvádolt bankok közül eddig egyedül a pénzügyi válság kirobbanásakor amúgy francia és belga állami pénzekkel megmentett Dexia válaszolt, cáfolva, hogy toxikus hitelekkel árasztotta volna el az önkormányzatokat. Elemzők mindeközben úgy vélik, hogy a problémával a politikának előbb-utóbb foglalkoznia kell, hiszen amennyiben a bíróságok jogosnak ismerik el a panaszokat, esetleg kimondják egyes szerződések semmisségét, úgy az egyrészt precedenst teremthet, másrészt milliárdos veszteségeket okozhat a bankoknak, ami az egész a francia pénzügyi rendszert megingathatja.