"Semmilyen módon nem zavar bennünket, hogy néhányan dúsgazdaggá válnak" - ezek a szavak a baloldali brit Munkáspárt egyik legbefolyásosabb politikusa, Peter Mandelson szájából hangzottak el, még 1998-ban. A pártnak akkor könnyű dolga volt, mert a gazdasági növekedés miatt a szegényebbek is gazdagodtak, egészen a 2008-as válságig.

De már a válság előtti húsz évben is elmélyültek a vagyoni különbségek az ipari államok szinte mindegyikében, különösen az angolszász országokban, Japánban és Izraelben. A krach után az olló még inkább kinyílt, és ezt a szegények és a középosztálybeliek is igazságtalanságként élik meg - írja a Reuters elemzése.

Az arab tavasznak, az európai, az indiai, izraeli, kínai és chilei tiltakozásoknak különböző kiváltó okai is lehettek, de közös bennük az, hogy a tüntetők korruptnak és ellenőrizhetetlennek tartják a helyi eliteket. Ian Bremmer, az Eurasia Group nevű elemző csoport elnöke szerint a közösségi média csak fokozza az elégedetlenek számát.

Az elemzők attól tartanak, hogy Amerikában és Európában az adósság-gondok miatti felháborodás megnehezíti a megoldást és a következetes politika kidolgozását. "Amikor elkezd zsugorodni a középosztály, és megjelenik az aggodalom és fásultság, akkor a politika veszélyessé kezd válni, mint például az 1930-as évek Európájában" - figyelmeztetett William Galson, Bill Clinton volt elnök tanácsadója.

"Az embereknek elegük van abból, hogy a rendszer csak keveseknek kedvez sokak helyett, és úgy érzik, ha tömegesen lépnek fel, akkor változásokat kényszeríthetnek ki" - tette hozzá Patricia DeGennaro, a New York-i egyetem Világpolitikai Intézetének munkatársa, aki szerint a különböző tiltakozó mozgalmak nemzetközi kapcsolatokat építettek ki.

Ez nemcsak a kormányokat, de a befektetőket is megijeszti. A politikai kockázatokra kötött biztosítások iránt megnőtt a kereslet, különösen a fejlődő világban. Kérdés, mit tudnak tenni a kormányok. Barack Obama amerikai elnök például, magasabb adókat akar kivetni a gazdagokra, és Warren Buffett sztárbefektető is azt mondta: a hozzá hasonlóknak egy ideig többet kell adózniuk.