Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Cockpit of futuristic autonomous car.
Nyitókép: metamorworks/Getty Images

Jó eséllyel az ön autója is „kémkedhet”

A nagy cégek arra használhatják a kocsikat, hogy minél több adatot tudjanak meg a sofőrökről és utasaikról.

A modern autók gyakorlatilag kerekeken guruló számítógépek, a nagyvállalatok pedig arra használják őket, hogy minél több adatot gyűjtsenek be életünkről. És mindez csak egyre rosszabb lesz – olvasható a BBC cikkében.

Ha valaki alaposan átolvassa az adatvédelmi nyilatkozatokat, meglepő dolgokat találhat bennük. Az autók olyan adatokat gyűjthetnek be, mint például a pontos helyzetünk, ki ül velünk a kocsiban, mi szól a rádióban, be van-e kötve a biztonsági öv, illetve hogy túl gyorsan vezetünk-e, illetve túl keményen fékezünk-e.

Olyan részleteket is begyűjthetnek, mint például a súlyunk, korunk, rasszunk és arckifejezéseink

– emelik ki a cikkben.

Hangsúlyozzák, hogy az adatok legnagyobb felhasználói közé tartoznak a biztosítók, akik arra használják fel őket, hogy egyes ügyfelektől többet kérhessenek el. Ugyanakkor pontosan nem lehet megmondani, hová mennek az adatok. Egyes autómárkák beismerik, hogy eladják azokat, de arról nem tájékoztatnak, hogy pontosan hová.

Az Egyesült Államokban ráadásul hamarosan kötelező lehet az autókba infravörös kamerákat beszerelni, amelyek a testbeszédet és a szemmozgást is tudják követni. Arra nincsen szabály, hogy ezekkel az információkkal miket csinálhatnak az autógyártók – teszik hozzá a BBC cikkében. Megjegyzik ugyanakkor, hogy Európában erősebbek az adatvédelmi szabályok.

A McKinsey tanácsadócég kutatása alapján a 2021-ben az utakon lévő autók 50 százaléka rendelkezett internetkapcsolattal. Azt jósolják, hogy 2030-ra 95 százalékra fog nőni ezek aránya. A cikkben hozzáteszik, hogy az autógyártók szerint engedélyt kérnek, mielőtt begyűjtik az adatainkat, viszont sok autós ezeket a felugró ablakokat olvasás nélkül bezárja és elfogadja a feltételeket.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×