Infostart.hu
eur:
363.7
usd:
314.58
bux:
148632.55
2026. augusztus 7. péntek Ibolya
Fantázia ábrázolás egy féregjáratról az űrben.
Nyitókép: Pixabay

Mégsem olyan lehet egy féregjárat, mint korábban gondolták, az ősrobbanás elmélete is meginoghat

A Portsmouthi Egyetem kutatói szerint eddig félreértettük a féregjáratként ismert képződményeket, új elmélettel álltak elő.

A féreglyukak vagy féregjáratok elképzelése egy 1935-ben felállított elméletből származik. Az Einstein–Rosen-hídként emlegetett képződmények a tudomány szerint két fekete lyuk összekapcsolódását jelentik, amely átjárót képez a téridőn keresztül. A Portsmouthi Egyetem kutatóinak legújabb munkája azonban most megkérdőjelezi ezt a majdnem 100 éves elméletet – írja a hvg.hu a Classical and Quantum Gravity című tudományos folyóiratban publikált cikk alapján.

A publikációban Enrique Gaztañaga és munkatársai arról írnak, hogy az általános relativitáselmélet megakadályozza, hogy az anyag áthaladjon egy ilyen hídon, mert gyorsabban omlana össze, mint ahogy a fény áthaladhatna rajta. Márpedig a fénynél semmi sem haladhat gyorsabban.

A kutatócsapat modern kvantumértelmezéssel gondolta újra a régi elméletet, és arra jutott, hogy a híd nem két távoli pont közötti átjáró, hanem a téridő két szimmetrikus változata közötti kapcsolatot formál meg.

Ebben a modellben az egyik változatban az idő előre halad, míg a tükörmodellben visszafelé folyik. Az elméletet hívhatnák a kutatók Tenet-nek is.

Ez a „tükör” elmélet a fekete lyuk információs paradoxonját kezeli, amely a kvantummechanika és az általános relativitáselmélet közötti ellentmondás: a kvantummechanika azt állítja, hogy az információ nem semmisülhet meg, az általános relativitáselmélet azt sugallja, hogy a fekete lyukba hulló információ véglegesen elvész, míg az új elmélet szerint az információ a híd időben megfordított szakaszába kerül át, és úgy maradhat meg.

A kutatók a munkájukat a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásból származó adatokra alapozzák. Ez a korai univerzumból visszamaradt sugárzás. Körülbelül 20 éve a kozmológusok kis aszimmetriát figyeltek meg ebben a sugárzásban. A standard kozmológia modelljei ezt az aszimmetriát nagyon alacsony valószínűségű statisztikai anomáliaként értelmezik. A kutatócsapat azonban azt állítja, hogy

ezek a mintázatok összhangban vannak egy olyan univerzummal, amely tükörkvantum-komponenseket tartalmaz.

A tanulmányt publikáló csoport szerint az elmélet egészen az ősrobbanásig vezethető vissza. Úgy vélik, ez az esemény talán nem is az idő kezdete volt, csupán egy kvantum-visszapattanás lehetett. Ezen elmélet szerint az univerzum nem egy végtelen sűrűségű szingularitásból jött létre, hanem egy korábbi univerzum összeomlásából, ami a kritikus sűrűséget elérve ismét tágulni kezdett – ez pedig létrehozta a ma ismert világegyetemet.

Az elmélet egészen odáig megy, hogy a mostani univerzum valójában egy másik univerzumban keletkezett fekete lyuk belseje, így ezek alapján a világegyetemnek az ősrobbanás előtt is volt története.

A kutatók úgy vélik, a jövőben a sötét anyag megfigyelése és tanulmányozása további bizonyítékokat szolgáltathat az elmélet helyességére.

Címlapról ajánljuk
Aszódi Attila az Arénában: van részletes szakmai magyarázat a paksi szivattyúproblémára, és van megoldás is

Aszódi Attila az Arénában: van részletes szakmai magyarázat a paksi szivattyúproblémára, és van megoldás is

Korábban azért nem készültek tervek a Paksi Atomerőmű hűtéséhez szükséges vízszivattyúk áthelyezésére, mert arról volt szó, hogy megépül Paks 2, ami kiváltja az 1-es számú létesítményt, az üzemidő-hosszabbításról szóló döntés óta pedig nem volt elég idő egy ekkora beruházás kivitelezésére – ezt Aszódi Attila atomenergetikai szakértő, egyetemi tanár, a BMGE természettudományi kari dékánja mondta az InfoRádió Aréna című műsorában.

Magyar Péter: három személyt ajánlunk államfőnek – Forsthoffer Ágnes esélyéről is beszélt a kormányfő

A kormányzati tájékoztatón részleteket árult el a köztársasági elnöki jelölésről a miniszterelnök. Neveket nem mondott, csak annyit, hogy „nincs meglepetés” – de cikkünkben olvashat az esélyes nevekről!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×