Címke: asztrofizika (13 cikk)

Igaz, hogy a Cha 1107-7626 még csak most van kialakulóban, de tömege már most a többszöröse a Naprendszer legnagyobb bolygójáénak.

A Föld forgása szokatlanul felgyorsult az utóbbi években, különösen a nyári hónapokban. Idén júniusban és augusztusban várhatók a leggyorsabb napok.

Ez a harmadik ismert, csillagközi térből érkező objektum, ráadásul nagyobb és gyorsabb is, mint az előre. Közelebbi megfigyelésére azonban nincs lehetőség.

A világegyetem várhatóan tíz a hetvennyolcadik hatványon év múlva pusztul el, sokkal hamarabb, mint azt korábban gondolták, amikor az univerzum végét tíz az ezeregyszázadik hatványon év múlvára jósolták - közölte a Phsy.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Egy nemzetközi kutatói együttműködés, köztük a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet és a Szegedi Tudományegyetem asztrofizikusai megmérték a Nap születésének időskáláját. Eredményeik szerint a Nap viszonylag gyorsan, 10-20 millió év alatt alakult csillaggá a keletkezési területének gázanyagából és nem egymagában született, hanem egy nagy csillagcsaládban.

Az újonnan megfigyelt égitest a korai univerzumból származik, és sokkal "nagyobb az étvágya", mint a korábban megfigyelt, hasonló korú fekete lyukaknak.

A "potenciálisan veszélyes" besorolású aszteroida hétfőn halad el bolygónk közelében. A 2020 WG körülbelül akkora, mint egy toronyház, amivel átlagos méretűnek számít.

Habár az előzetes számítások biztatóak, közbejöhetnek olyan kedvezőtlen tényezők, amik miatt sajnos mégis lemaradhatunk a C/2023 A3 üstökös 80 ezer évenkénti látogatásáról.

A káosz egyiptomi istenéről elnevezett aszteroida a Földre nézve is potenciális veszélyt jelenthet. Az égitest 2029-ben és 2036-ban is otthonunk közelébe kerül.

A 30 kilométer átmérőjű Devil's Comet (Ördög üstököse), hivatalos nevén a 12P/Pons-Brooks nagyjából 71 évente érkezik a Nap közelébe ellipszis alakú pályáján.

Csak egy szűk szegletét ismerjük a világegyetemnek, a háromnegyedét kitevő sötét energiáról még nagyon keveset tudunk – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Intézet főigazgatója. Kiss László arról is beszélt, hogy mik azok, amik a leginkább foglalkoztatják a jelenkori csillagászatot és asztrofizikát.

Se nem üstökös, se nem aszteroida a csillagközi térből elsőként érkezett égitest, az Oumuamua, hanem egy másik naprendszer Pluto-szerű bolygójának nagy darabja lehet amerikai asztrofizikusok szerint.

Csillagászati robottávcső épül Magyarországon. A műszerekkel a kutatás élvonalába kerül Magyarország. „Ez jellegét tekintve felfedező alapkutatás. Olyanfajta fizikai jelenségeket vizsgál, amelyek a földi körülményektől nagyon eltérő módon és nagyon eltérő körülmények között mennek végbe” - mondta Vinkó József csillagász az InfoRádió Szigma - a holnap világa című tudományos magazinműsorban.