Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
331.94
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Model of atom and elementary particles. Physics concept. 3D rendered illustration.
Nyitókép: vchal/Getty Images

A nagy orosz-kínai terv ellen egy nagy nukleáris NASA-terv is van

Javában zajlik a nukleáris verseny a Holdon.

Oroszország a következő évtizedben nukleáris erőművet tervez a Holdra telepíteni, amely energiaellátást biztosítana Holdon tervezett űrprogramjának és a Kínával közösen épülő kutatóállomásnak. Most már dátumot is kitűztek: 2036-ra tervezik megépíteni.

Erre vonatkozóan már szerződést kötöttek a Lavocskin űripari vállalattal – írta a Roszkoszmosz, az orosz állami űrügynökség közlése alapján a Portfolio. Az erőmű feladata a teljes orosz holdprogram energiaellátása lesz, beleértve a holdjárókat, egy csillagvizsgálót, valamint a közös orosz–kínai Nemzetközi Holdkutató Állomás infrastruktúráját.

A Szovjetunió felbomlása óta Oroszország továbbra is az űrkutatás egyik vezető hatalmának tekinti magát, ám az elmúlt évtizedekben fokozatosan lemaradt az Egyesült Államok és Kína mögött. Az orosz ambíciókat súlyos csapás érte 2023 augusztusában, amikor a pilóta nélküli Luna–25 szonda a leszállási kísérlet közben a Hold felszínére zuhant.

Hasonló terve az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak is van. Egy NASA tisztviselő szerint ugyanis

a cél „a második űrverseny megnyerése”.

Mint a hirado.hu írta, a nukleáris reaktor fejlesztése egy 100 kilowattos egység megépítésére irányul, amelyet 2030-ig kellne elindítani. Ez fontos lépés az űrhajósok holdi visszatérésének támogatásához. Korábban a NASA egy 40 kilowattos reaktor kutatását finanszírozta, amelyet a 2030-as évek elején terveztek üzembe helyezni.

A dokumentumok szerint az a nemzet, amelyik elsőként telepít reaktort a Holdon, „veszélyeztetheti az Egyesült Államokat” – ez egyértelmű utalás a kínai-orosz közös projektre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×