Infostart.hu
eur:
388.84
usd:
336.97
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádió Aréna című műsorában
Nyitókép: InfoRádió

Ürge-Vorsatz Diána: a Golf-áramlat és az éghajlatváltozás térdre kényszerítheti Európát

Lassul a Golf-áramlat. Ha leáll, az katasztrofális következményekkel jár Európa számára, térdre kényszeríti a kontinenst – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Vázolta azt is, hogy milyen időjárás lehet 2050-re Európában, milyen lesz egy átlagos nyári vagy téli nap és kiknek a halandósága fog megnövekedni.

Tény, hogy lassul a Golf-áramlat, mostanra körülbelül a sebessége 20 százalékát veszítette el – szögezte le az InfoRádióban Ürge-Vorsatz Diána a Mexikói-öbölben induló, az Amerikai Egyesült Államok és Új-Fundland keleti partjai mellett elhaladva az óceán túloldalán Európa partjaihoz érő tengeráramlás-rendszerrel kapcsolatban.

„Most írjuk a hetedik értékelő jelentést, ebben fognak a tudósok megegyezni, hogy a meglevő szakirodalom alapján mennyire valószínű – vagy nem –, hogy még ebben az évszázadban leáll a Golf-áramlás. De az biztos, hogy valamekkora valószínűsége van, ami miatt ezt iszonyatosan komolyan kell venni Európában, hiszen ha ez megtörténik, akkor ez Európa gazdaságát térdre fogja kényszeríteni” – hangsúlyozta a klímakutató.

A mozgó vonalakkal a Golf-áramlat tengermozgásait, színeivel a felszíni vízhőmérsékletét mutató NASA-animáció – a videóért kattintson a képre vagy IDE
A mozgó vonalakkal a Golf-áramlat tengermozgásait, színeivel a felszíni vízhőmérsékletét mutató NASA-animáció – a videóért kattintson a képre vagy IDE

Kiemelte: Európa a Golf-áramlatnak köszönheti a produktivitását és a termelékenységét, virágzó gazdaságát és kultúráját, hiszen az áramlás által rengeteg hő érkezik a Föld déli féltekéről az északi Európába, ami a kontinenst melegen tartja.

Az áramlat leállása a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy Észak- és Nyugat-Európa

nagyon jelentősen le fog hűlni, és valószínűleg az egész kontinens jóval szárazabb lesz, különösen télen nem lesz csapadék, hatalmas aszályokra kell majd számítani.

Azt a tudósok még nem tudták kiszámolni, hogy Európa középső részén merre mozdulnak el az időjárási körülmények, ez attól is függ, hogy addig mennyit melegszik az éghajlat, vagyis melyik folyamat „nyer”.

„Miközben északon és nyugaton iszonyatosan hideg lesz, nálunk kevésbé hideg vagy esetleg a mostaninál melegebb is – ez hatalmas hőmérséklet-különbséget jelent. És tudjuk, hogy mi történik a kettő között: hatalmas viharokra, iszonyatosan szélsőséges időjárásra, valamint akár nagyon nagy aszályokra számíthatunk. Nem tudjuk, hogy egy európai gazdaság hogy élné ezt túl” – fogalmazott Ürge-Vorsatz Diána.

Az ember tűréshatárait már most is feszegetik a globális felmelegedés hatásai – emlékeztetett a klímakutató az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Az embernek biológiai határai vannak. A szervezetünk 36 fokos, ezen üzemel. Ahogy eszünk, égetjük a táplálékot, ezzel hőt terelünk, amitől folyamatosan meg kell szabadulnunk. A hő csak a melegből a hidegbe tud áramlani, vagyis ahhoz, hogy megszabadulhassunk tőle, folyamatosan hűvösebbnek kell lennie a környezetünknek 36 foknál. Rövid ideig tudunk úgy védekezni, hogy izzadunk, úgyhogy

nem szabadna az izzadságot ilyen nagyon tabuként kezelni, hiszen életmentő, és egyre inkább ez lesz az életmentésünk, izzadás nélkül nem fogunk tudni túlélni,

viszont az is csak ideig-óráig működik. Bizonyos meleg fölött csak légkondicionált helyiségekben lehet egészségesen túlélni” – emelte ki. Az éghajlatváltozás elmondása szerint megfordíthatja az anyák szülési túlélésének növekedését, a csecsemőhalál csökkenését. Több lesz a koraszülés, és ennek sokkal több lehet az áldozata is.

„Összességében nagyon rosszul járunk azzal, hogy nagyobb hőhullámok lesznek. Már az évszázad közepére előfordulhat, hogy

akár egy-két hónapig is tart a hőhullámos időszak, a városokban főleg,

mert a városok jobban melegednek. Emellett a vízellátásunkkal is probléma lehet, aszály, de ugyanakkor szélsőséges viharok is jöhetnek. Nem lesz még 2050 teljesen elviselhetetlen Magyarországon, de ilyen hőhullámok, szélsőséges időszakok várhatók” – összegzett.

Emiatt előbb-utóbb nyáron nem lehet majd napközben kinti munkát végezni, mind a mezőgazdasági, mind például az építkezési munkálatokat át fog kelleni helyezni éjszakára, de lehet, hogy egy idő után az éjszaka sem lesz alkalmas erre – jegyezte meg Ürge-Vorsatz Diána. Az olimpiai játékokat sem lehet majd egy idő után nyáron megrendezni, mert már nem lesz erre alkalmas klímájú város, és

valószínűleg a téli olimpiákat sem lehet majd megtartani 2050-re, mert már műhavat sem lehet majd gyártani, csak nagyon kevés helyén a világnak.

A klímakutató szerint ezért a nyári játékokat át fogják tenni a téli időszakra, kivéve, ha légkondicionált helyiségekben fogunk sportolni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×