Címke: ürge-vorsatz diána (22 cikk)

A tengerszint emelkedése lehet az egyik legsúlyosabb, a klímaváltozással összefüggő kihívás a kulturális örökség védelmében a következő évtizedekben Dubrovnikban – figyelmeztet a város megbízásából készült, a világörökségi helyszínre vonatkozó felkészülési és kockázatkezelési terv, amelyet az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete készített. Az alelnököt, Ürge-Vorsatz Diánát az InfoRádió kérdezte.

Hivatalosan is véget ért a több éven át tartó La Niña-jelenség a Csendes-óceán térségében, helyét pedig egy gyorsan fejlődő El Niño veszi át, ami alapjaiban rajzolhatja át a Föld időjárási folyamatait; az amerikai kontinensre hurrikánokat, Európa nyugati részébe hűvösebb és szárazabb időt hozhat, az viszont nem egyértelmű, hogy Közép-Európára milyen hatása lehet. Az InfoRádió Ürge-Vorsatz Diánát, a Közép-Európai Egyetem professzorát, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnökét kérte a részletek ismertetésére.

Az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy a kutatók eddig nem számoltak bizonyos tényezőkkel, amikor megbecsülték a tengerszint emelkedését, ami az évszázad végére olyan súlyossá válhat, hogy már most el kellene kezdeni rá a felkészülést.

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.

Az elmúlt tíz évben valószínűleg megállítottuk az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedését – az érték idén tetőzhet, de még nagyon sok a teendő – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke, aki novemberben részt vett a brazíliai klímacsúcson.

Lassul a Golf-áramlat. Ha leáll, az katasztrofális következményekkel jár Európa számára, térdre kényszeríti a kontinenst – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Vázolta azt is, hogy milyen időjárás lehet 2050-re Európában, milyen lesz egy átlagos nyári vagy téli nap és kiknek a halandósága fog megnövekedni.

A Kormányközi Éghajlatvédelmi Testület alelnöke az ATV-nek arról beszélt, hogy a klímaváltozás miatt Európában a szárazságok és az áradások miatt is egyre inkább szenvedni fog.

Nem tettek említést a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről a kéthetes klímakonferencia záródokumentumában, amit az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke nagy problémának nevezett. A Közép-európai Egyetem professzora az InfoRádióban azt mondta, az ökoszisztémák veszélyben vannak, konkrét lépésekre lenne szükség, és ellenőrizni kellene, hol tartanak az országok a célok megvalósításában. Beszélt arról is, hogy az Egyesült Államok kiválása nagy érveszteség, de szerinte más országokban is mások lettek a prioritások.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbak lesznek a hétfőihez hasonló heves viharok – figyelmeztet Ürge-Vorsatz Diána. A CEU professzora, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke azt is hangsúlyozza: a folyamatot visszafordítani nem tudjuk, de a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorításával meg tudjuk állítani a jelenlegi szinten.

Ürge-Vorsatz Diána megdöbbentő térképet posztolt a közösségi oldalán.

Az, hogy az Amerikai Egyesült Államok most négy évre kilépett a párizsi klímamegállapodásból, nem azt jelenti, hogy ne folytatódna a nemzetközi harc az éghajlatváltozás ellen – mondta Ürge-Vorsatz Diána klímakutató az InfoRádióban.

Szakértők szerint a világ többi pontjához képest Észak-Amerikában még jobban érezhető a globális felmelegedés, ez a régió produkálja a legszélsőségesebb téli hidegeket – mondta Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a Közép-európai Egyetem tanára. Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke arról is beszélt, hogy a 2015-ös párizsi egyezmény óta jelentős lépések történtek világszerte. Fennáll ugyanakkor egy tengeri áramlási rendszer leállásának veszélye, ami viszont térdre kényszerítené Európát.

Az Atlanti-óceán északi részén az áramlási rendszerek összeomlása nemcsak szélsőséges éghajlati változásokat okozna Európában, hanem a gazdaságot és az élelmiszer-ellátást is rendkívül érzékenyen érintené – mondta az InfoRádióban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke. Ürge-Vorsatz Diána szerint ezért az emberiségnek minél előbb át kellene térnie a nettó zéró kibocsátásra.

Az első tíz hónap hőmérsékleti rekordjait tekintve 2024 a legmelegebb év lesz a világon a mérések kezdete óta. Az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus szerint a felszíni levegő globális átlaghőmérséklete 1,5 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

A globális felmelegedés példátlan ütemben gyorsul, ahogy közeledünk a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott céldátumhoz – írja az AFP. Erre ötven vezető tudós figyelmeztetett egy szaklapban megjelent tanulmányukban. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke szerint messze vagyunk attól, hogy megszüntessük a problémát, viszont úgy tűnik, hogy ráléptünk a megoldás útjára.

A klímakutató szerint idén az a legfontosabb üzenet, hogy a klímapániknak nincs értelme, viszont mindenkinek okosabban kell fogyasztania, sokaknak pedig kevesebbet, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést.

Nem tudjuk elég gyorsan megnövelni a megújulóenergia-termelő kapacitásokat ahhoz, hogy az iszonyúan növekvő energiaéhségünket tiszta energiaforrásból ellássuk – mondta az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnöke.

Amióta a mérési adatok rendelkezésre állnak, 2023 volt a legforróbb esztendő; Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének alelnöke, a Közép-Európai Egyetem professzora ennek kapcsán arról beszélt, van-e esélyünk idén lassítani a klímaváltozást.

Jelentősen csökkent az erdőirtás mértéke az amazonasi esőerdőkben. Ürge-Vorsatz Diána klímakutatót, az ENSZ Kormányközi Éghajlatvédelmi Testületének alelnökét kérdeztük.

A Föld stabilitását jelző kilenc mutató közül hat esetében az emberiség már átléphette azt a határt, amin belül a környezet még képes lehet az önszabályozásra – állítja egy új tanulmány. Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU professzora szerint ugyanakkor még mindig nincs késő a bolygó érdekében cselekedni.