A korong egy fiatal csillagot körülvevő lapos gáz- és porfelhő, ahol bolygók születnek. A chilei Atacama sivatagban található ALMA antenna-rendszer (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) segítségével a kutatók bepillanthattak a korong legmélyebb rétegeibe. A korong különlegessége, hogy a Földről nézve éléről látszik, innen kapta a „Repülő Csészealj" nevet.

A 390 fényévre lévő Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben található Repülő Csészealj korong páratlan lehetőséget kínál a bolygók keletkezési feltételeinek tanulmányozására. A kutatók több mint egy tucat molekulát – az élet alapvető építőköveit, amelyek hidrogénből, szénből, kénből, nitrogénből és oxigénből állnak – térképeztek fel, és meghatározták, hogy azok a korongban milyen magasan és a csillagtól milyen messze helyezkednek el.

A megfigyelések egy összetett szerkezetet tártak fel, ahol a hőmérséklet -253 Celsius fokra esik. A kutatók felfedezték, hogy hol fagynak meg a molekulák és képeznek jégbevonatot a porrészecskéken, jelezve a bolygócsírák lehetséges születési helyét. Emellett arra is bizonyítékot találtak, hogy a nehézhidrogént tartalmazó molekulák a korong legmélyebb rétegeiben koncentrálódnak, ahogyan azt az elméletek előre jelezték.

A nemzetközi kutatócsoport tagja volt Kóspál Ágnes, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos tanácsadója. "Ez egy nagy előrelépés annak megértésében, hogyan alakulnak ki bolygórendszerek a Napunkhoz hasonló csillagok körül" – magyarázat a kutató. Hozzátette: „Ezeknek a molekuláris rétegeknek a feltérképezésével jobban megismerhetjük az új bolygók létrehozásához szükséges kémiai összetevőket és fizikai feltételeket".

A közlemény szerint az új felfedezések segítenek finomítani a bolygókeletkezés modelljeit, és mélyebb betekintést nyújtanak a bolygók, köztük a Föld eredetébe.