Infostart.hu
eur:
365.26
usd:
315.36
bux:
150666.43
2026. augusztus 29. szombat Beatrix, Erna
Nyitókép: Unsplash

Van, ahol már a túl sok telepített fa okozott komoly gondot

Az évtizedeken át tartó, intenzív fatelepítés hatására egyenlőtlenebbül oszlik el a csapadék: van, ahova több jut, máshová, ahol szükség lenne rá, kevesebb.

Egy friss kutatás szerint Kína nagyszabású faültetési és ökoszisztéma-helyreállítási programjai az elmúlt évtizedekben drámaian megváltoztatták az ország vízkörforgását – írja a Qubit.

2001 és 2020 között az északi száraz és félszáraz területeken, elsősorban a Nagy Zöld Fal kezdeményezés révén, valamint a többi régióban végzett füvesítés miatt nőtt az evapotranspiráció, vagyis a növények párolgása és a talajból történő vízveszteség mértéke.

A Tibeti-fennsíkon nőtt a csapadék mértéke, a a keleti monszun éghajlatú és az északnyugati sivatagos régiókban, amelyek az ország területének 74 százalékát teszik ki, viszont csökkent az édesvíz-készlet mértéke.

A kutatók szerint a nagyszabású zöldítés aktiválta a vízkörforgást, ugyanakkor a vizet egyenlőtlenül osztotta el az országban.

Az 1978-ban indított Nagy Zöld Fal program eredményeként nőtt a kínai erdőborítottság: 1949 körül a terület körülbelül 10 százalékát borították erdők, mára ez 25 százalék fölé nőtt, ami nagyjából a világ 10. legnagyobb országa, Algéria területének felel meg. Kína helyreállítási programjai a globális zöldfelület növekedésének negyedéért feleltek 2000 és 2017 között.

A kutatók nagy felbontású adatokat és a légköri nedvességet követő modelleket használtak, melyek segítségével megállapították, hogy

bár az evapotranspiráció összességében nagyobb mértékben nőtt, mint a csapadék, a víz a légkörbe kerülve akár több ezer kilométerre is eljuthat, így a helyi vízellátás sokszor annak ellenére csökkent, hogy a vízkörforgás aktívabb lett.

Az eredmények befolyásolhatják Kína vízgazdálkodását is. Az északi régió, ahol az ország népességének 46 százaléka és a szántóföldek 60 százaléka található, mindössze az ország vízkészleteinek 20 százalékát tudhatja magáénak, így az egyenlőtlen elosztás különösen aggasztó.

A tudósok figyelmeztetnek, hogy a zöldítés hidrológiai hatásait figyelmen kívül hagyó intézkedések nem biztos, hogy garantálni tudják a vízellátás biztonságát. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy más országokban végzett ökoszisztéma-helyreállítási programok is befolyásolhatják a vízkörforgást.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: Mohács után 500 évvel még mindig itt vagyunk, a történelmünk a talpra állások története

Magyarország elvesztett egy sorsdöntő csatát, de nem tűnt el: ma is itt vagyunk, magyarul beszélünk, és újra talpra állunk – mondta Magyar Péter miniszterelnök szombaton, a mohácsi csata 500. évfordulóján tartott megemlékezésen. Két napig tartanak a programok.
inforadio
ARÉNA
2026.08.31. hétfő, 18:00
Bauer Bence
a Mathias Corvinus Collegium Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×