Az emberek sokkal szívesebben tartanak húsmentes napot egészségük megőrzése érdekében, mint környezetvédelmi vagy állatjóléti okokból – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem új kutatásából.

„Étkezési szokásaink nemcsak az egészségünket, hanem a környezetünket is befolyásolják. A húsfogyasztás csökkentése az egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módja annak, hogy a klímaváltozás hatásait valahogy csökkentsük, egyszersmind a közérzetünket is javítsuk” – mondta az InfoRádióban Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora, az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója.

Magyarországon ez azért különösen érdekes, mert idehaza a húsfogyasztás európai összehasonlításban is magas, miközben a krónikus betegségek és az elhízás aránya is átlag feletti

– tette hozzá a professzor. Kijelentette: ebben a kutatásban arra voltak kíváncsiak, hogy mi motiválhatja az embereket a kevesebb hús fogyasztására. Több tényezőt is figyelembe vettek: egészségügyi, környezeti, állatjóléti szempontokat, valamint újdonság volt a kutatásban, hogy a szokásos adatokon kívül – nem, életkor, végzettség – arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy a megkérdezett személy milyen értékrendet vall, illetve ez hogyan befolyásolja a húsfogyasztási szokásaiban.

Fertő Imre szerint meglepő módon igazán csak az egészségügyi szempontok voltak meghatározók, a környezet és az állatjólét csak akkor, ha az adott válaszadó már rendelkezett információkkal ezen a téren, azaz tudta, milyen problémákat okoz. A főigazgató kijelentette: a fő üzenet az, hogy ha valaki tudatában van annak, hogy ha kevesebb húst fogyaszt, akkor az pozitívan hathat az egészségére, az nagyobb hajlandóságot is mutat akár heti egy-egy húsmentes nap beiktatására.

Értékrend tekintetében pedig a kutatás megállapította, hogy azok a válaszaadók, akiknek fontos a család, a közösség és a társadalmi felelősség, nagyobb eséllyel változtatnak az étrendjükön.

Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának főigazgatója elárulta, a kutatás nem egy bizonyos húsfajtára koncentrált, azt azonban megjegyezte, hogy a kérdésben a vörös húsoknak kiemelt jelentőségük van. Kiemelte, hogy Magyarországon az európai átlaghoz képest több húst fogyasztanak, ennek pedig alapvetően kulturális és történelmi okai vannak, viszont azt is hozzátette, hogy az elmúlt 30 évben jelentősen változtak a fogyasztási szokások, ugyanis a rendszerváltásig, illetve a '90-es évekig a sertéshús volt a domináns, azóta azonban jóval több baromfit fogyasztanak az emberek.

A professzor azzal kapcsolatban, hogy végső soron mi ösztönözheti kevesebb hús fogyasztására az embereket, azt felelte: a kutatás alapján önmagában az informálás kevés. Tehát

attól, hogy azt mondják az embereknek, hogy fogyasszanak kevesebb húst, mert a túlzott fogyasztás egészségtelen, még egyáltalán nem biztos, hogy így is fognak tenni.

Szerinte az információs kampányokon túl valami közösségi élményt is kell kínálni, például főzőprogramot a helyi piacokkal összekapcsolva, vagy iskolai kampányokat folytatni. Leszögezte: a lényeg, hogy a változás ne kényszer legyen, hanem közös vállalás, ami közelebb hoz egymáshoz.