Egy friss uniós jelentés szerint Magyarországon jól halad a digitális átállás, hazánk kifejezetten jó mutatókkal rendelkezik – állapítja meg elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az Európai Unió és az egyes tagországok digitalizációjának folyamatát 2014-től a Digitális Gazdasági és Társadalmi Index (Digital Economy and Society Index, rövidítve: DESI) mérőrendszer segítségével követték nyomon. Az indikátorértékekből kezdetben egy kumulált mutatót is képeztek, ami az egyes uniós tagállamok digitális transzformációjának előrehaladását sűrítette egyetlen mérőszámba, és tette egyszerűen összehasonlíthatóvá térben és időben. 2023-ban a DESI-t integrálták az EU 2030-ig terjedő időszakra megfogalmazott digitális stratégiájának, a Digitális Évtized 2030-nak a megvalósítását nyomon követő monitoringrendszerbe.

A kumulált mutatót kivezették a DESI rendszerből, a Digitális Évtized 2030 célkitűzéseihez igazítva négy indikátorcsoportban vizsgálják az eredményeket:

• a digitális infrastruktúra fejlettségére,
• a vállalkozások digitális transzformációjára,
• az uniós polgárok digitális készségeinek fejlődésére
• és a közszolgáltatások digitalizációjára

vonatkozóan határoztak meg indikátorokat, ezekhez pedig az évtized végére elérendő célértékeket.

A tanulmány szerzője, Jávor Balázs az InfoRádióban úgy fogalmazott: „nincs okunk szégyenkezni”, Magyarországon évek óta jól halad a digitális transzformáció, hazánk stabilan az uniós középmezőnyben található ezen a területen. A digitális infrastruktúra, az internethálózat kiépítettsége kifejezetten jónak mondható idehaza, Magyarország az uniós rangsor elején van. A magyar felnőttek digitális készségei meghaladják az uniós átlagot,

az egészségügyi digitalizáció pedig kiemelkedő színvonalú hazánkban.

Ugyanakkor a kis- és középvállalkozások digitális érettségét, illetve egyes közszolgáltatások digitalizációját tekintve van még hová fejlődni az elemző szerint.

A vezetékes internetszolgáltatás kiépítettségére áttérve Jávor Balázs azt mondta, a magyar háztartások 86 százalékában áll rendelkezésre nagy adatátviteli sebességet biztosító, jó minőségű szélessávú internet. Az Európai Unióban átlagosan 82,5 százalék ez az arány. Magyarországon a vezetékes szélessávú internet-előfizetések mutatói kiválóak, a gyorsnak számító, vagyis legalább 100 megabit/sec sebességet biztosító előfizetések aránya csaknem 40 százalék a hazai háztartásokban. A legalább gigabites (1 gigabit/sec sebességet biztosító) vezetékes előfizetésekben pedig Magyarország második az uniós listán.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: a magyar felnőtt lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapszintű digitális készséggel, ez az érték több mint három százalékkal meghaladja az 55,6 százalékos uniós átlagértéket. A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a digitális világban nem meglepő módon a fiatalok, a felsőfokú végzettségűek és a városokban élők mozognak otthonosabban Magyarországon is. A férfiak és a nők digitális készségszintje között itthon minimális a különbség, pedig az uniós átlagot nézve jelentősebb a differencia.

Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) szakemberei az összes foglalkoztatott ember 5 százalékét teszik ki Európában. Ezen a területen van némi lemaradása Magyarországnak, ugyanis csak a hazai munkavállalók 4,5 százaléka dolgozik ebben a szektorban, viszont

az IKT-diplomások arányában Magyarország (6,8 százalék) jobban teljesít, mint az EU-tagországok átlaga (4,5 százalék).

Az említett uniós mérőrendszer a közszolgáltatások digitalizációját pontozva értékeli. Magyarország az állampolgároknak és a vállalkozások felé nyújtott közszolgáltatásokat tekintve is elmarad az uniós átlagtól. A magánszemélyek számára 2024-ben Magyarországon nyújtott közszolgáltatások digitális érettségét a DESI 77,7 pontra értékelte, míg az uniós átlag 82,3 pont volt. A vállalkozások számára nyújtott magyar közszolgáltatások digitális érettsége pedig 80 pontot kapott, míg az uniós átlag 86,2 pont volt.

Jávor Balázs ugyanakkor kiemelte, hogy hazánk az egészségügyi digitalizáció terén kiemelkedően teljesít uniós összevetésben is, az átlagot messze meghaladva. Ez a megállapítás az elemző szerint helytálló még úgy is, hogy nemrég másfél napra leállt az EESZT, amit nagyon megérzett a magyar lakosság. Úgy véli, ez a kellemetlenség is megmutatta, hogy mennyire áthatja a mindennapjainkat a digitális transzformáció.