Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Nyitókép: Unsplash

Betolakodók lepik el a magyar vizeket, ebből még nagy baj lesz

A legtöbb invazív halfaj akváriumi díszhal, amiket az emberek engedtek szabadon jó szándékból, a következmények azonban súlyosak lehetnek. Egyes fajok alkalmazkodtak az itteni feltételekhez és hódító útra indultak.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Biological Invasions nevű folyóiratban megjelent tanulmánya átfogó képet nyújt a Magyarországon eddig előfordult idegenhonos halfajokról, és bemutatja az utóbbi évtizedek aggasztó változásait, emellett frissítették a hazai természetes vizekből eddig előkerült idegenhonos halfajok listáját, és részletesen elemezték, hogy honnan származnak ezek a fajok, mikor jelentek meg először, és hogyan terjedtek el az országban – írja a BalatonScience közösségi felületen megosztott beszámoló nyomán a sokszinuvidek.24.hu.

A begyűjtött adatok alapján az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg Magyarország vizeiben, így idehaza már 130 idegenhonos faj és hibrid ismert. A legtöbb betolakodó melegkedvelő, akváriumi díszhal, amiket sokszor a tulajdonosaik engednek szabadon – ám a jó szándékuk súlyos következményekkel jár.

A jövevény halak többsége a szájköltő halak (Cichliformes) és a harcsafélék (Siluriformes) közé tartozik, de az utóbbi időben számos, a kígyófejű halak (Anabantiformes) rendjébe tartozó faj is előkerült, amelyek a kutatók szerint különösen veszélyesek lehetnek az őshonos halfajokra.

A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket. Viszont ugyanezeken az élőhelyeken kialakulhatnak a klímához jobban alkalmaszkodott, hidegtűrő populációk, amik szétterjednek és meghódítják a környező víztesteket is. Jó példa erre a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva a környező vízterekben is stabil állományokat hozott létre.

A kutatás felhívja rá a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás és az akváriumi halak szándékos szabadon engedése miatt egyre nagyobb az esélye annak, hogy ezek az idegen fajok nemcsak megjelennek, hanem tartósan meg is telepednek a természetes vizekben, ez pedig hosszú távon komoly ökológiai veszélyt jelent az őshonos vízi élővilágra.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hajmeresztő kockázatok feszítik az európai pénzügyi rendszert, miközben tízéves csúcsra ugrott a bankok nyeresége

Hajmeresztő kockázatok feszítik az európai pénzügyi rendszert, miközben tízéves csúcsra ugrott a bankok nyeresége

Bár az euróövezeti nagybankok tőkearányos megtérülése tízéves csúcsra, 10 százalékra emelkedett az első félévben, a nemteljesítő hitelek aránya pedig történelmi mélyponton áll, az Európai Központi Bank (EKB) szerint kockázati szempontból a felszín alatt egyre több törésvonal rajzolódik ki. A közel-keleti olajsokk miatt várható csődhullám, a mesterséges intelligencia miatt felhalmozódó adósságok, az apadó likviditás és az árnyékbankokkal való összefonódás egyaránt próbára teszi a bankszektort. Az EKB ezen a héten közzétett Financial Stability Review-ából szemezgettünk, a bankrendszer helyzetére és kilátásaira fókuszálva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×