Napjaink komoly kihívása az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek mellett is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert – hívta fel a figyelmet az ELTE természetföldrajzi tanszékének tudományos főmunkatársa az InfoRádióban. Pinke Zsolt a friss kutatás eredményeit ismertetve hangsúlyozta, hogy hazánkban a szántóföldi művelés alatt álló talaj jelentős része egyáltalán nem vagy kevéssé alkalmas az ilyen jellegű gazdálkodásra. Meglátása szerint a nagyjából négymillió hektár szántóföldi állomány 25 százalékán kellene változtatni.

„Ezek jelentős része átfedést mutat azokkal a mélyen fekvő egykori árterekkel, ahol a domborzati adottságok miatt vizet kellene visszatartani, hogy a jó vagy kiváló adottságú területek talajvízviszonyai támogatást kapjanak” – magyarázta a kutató.

Pinke Zsolt kitért arra is, hogy jelentős területek alkalmasak domborzati adottságaiknak köszönhetően szántóföldi művelés helyett arra, hogy ott vizet tartsanak vissza. A változtatás a teljes síkvidéki szántóföldi állomány és minden alföldi ökoszisztéma agrárgazdálkodása szempontjából lenne rendkívül jelentős. Az ELTE főmunkatársa hozzátette, hogy a vízvisszatartásra alkalmas területeknek csak egy része szántóföld, egy másik jelentős része rét és legelő, ahol már most is olyan területhasználat folyik, ami mellett békésen megfér a vízvisszatartás.

Pinke Zsolt megemlítette azt is, hogy egyszerűbben és nagy tömegben előállítható, alacsony innovációs technológiák részesültek előnyben a modernizációs törekvések során, ezért sokszor épp a legkevésbé ellenállók a 2022-es aszályhoz hasonló nagy szélsőségekkel szemben.