Már múlt évben megfigyelhetővé vált a migrációs útvonalak – szokatlannak tűnő – megváltozása, ami főként az erőteljesebb hatósági fellépésekkel magyarázható, arra sarkalva az embercsempészeket, hogy még veszélyesebb útvonalak felé tereljék a megtévesztett embereket – mondta az InfoRádióban Gönczi Róbert.

Példaként említhető a Kanári-szigetekre tartó útvonal, ami azt követőn vált logikussá, hogy a fokozódó marokkói felügyelet miatt az embercsempész hajók Mauritániából kezdtek indulni, bár most már az ottani hatóságok is komolyabban fellépnek. Így aztán a lényegesen veszélyesebb Guineába és Gambiába tolódott az indulási pont, ezek az országok azonban már jóval messzebbre vannak a Kanári-szigetektől, és emiatt is kockázatosabb ez az útvonal – magyarázta a Migrációkutató Intézet elemzője. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az iráni háború miatt átrendeződött az Afrikából a Közel-Keletre tartó forgalom: akik eddig az Afrika szarván keresztül szerettek volna az öböl menti országok felé közlekedni, most inkább Európát választják a bizonytalan nemzetközi politikai körülmények miatt.

Bár már huzamosabb tendencia, hogy az Európa felé tartó migrációs forgalom mérséklődik, a tavalyi évben a Frontex felmérése szerint 52 százalékos volt a csökkenés, azonban nincs helye a hurráoptimizmusnak – fogalmazott a szakértő, kiemelve: nem ért véget a migrációs válság!

Átrendeződik és csökken a forgalma, de ennek ellenére továbbra is jelentős és hozzájárul ahhoz az integrációs válsághoz, amivel a kontinens küzd.

Mindez azt jelenti, hogy így is van körülbelül 8 millió irreguláris migráns az európai kontinensen, van további 9 millió, akiknek rendezett a migrációs háttere, ami együttvéve már egy olyan jelentős embertömeg, hogy az Európai Unió kilencedik legnagyobb tagállamának felelne meg – mutatott rá Gönczi Róbert, emlékeztetve: ehhez járulnak hozzá még azok a további emberek, akik továbbra is érkezne.

Mint folytatta, vannak olyan útvonalak, ahol növekedés tapasztalható, például a nyugat-mediterrán útvonal, vagyis a Marokkóból Spanyolországba tartó migrációs útvonal a Gibraltári-szoroson keresztül, ahol 9 százalékos erősödés látható, de persze vannak olyan, mondjuk a Magyarország határaitól délre található nyugat-balkáni útvonal, ahol visszaestek a számok. „De ismétlem, ez nem azt jelenti, hogy megszűnt a migrációs nyomás ezeken a területeken, csak éppen egy csökkenő tendenciát mutat. Viszont ha történne egy olyan válság, mint akár az iráni háború, ez könnyen megerősíthet elsődleges és másodlagos migrációs mozgásokat is” – fejtette ki.

Az elemző az InfoRádió érdeklődésére elmondta: az Európai Unió részéről van egy kiterjedt terv, a szomszédos regionális – főként a kapuőrnek tekinthető észak-afrikai – országokkal való együttműködés bilaterális egyezmények révén. De emellett már

„nagyon keményen” készülnek a tagállamok a június 12-én életbe lépő migrációs paktumra, amiben nagyon sok szó esik a szolidaritási hozzájárulásról és az e körüli vitákról,

de számtalan olyan kezdeményezés szerepel benne, ami például megerősíti az együttműködést az uniós és nem uniós tagállamok között a migráció kezelésében – mondta.

Ilyen például a biztonságos harmadik országok, a biztonságos származási országok vagy akár a visszatérési központok kérdésköre; ez a három szabályozza, hogy honnan ne fogadjunk el menedékkérelmeket, hova tudnak visszatérni az emberek, valamint hol tudnak várakozni azt követően, hogy már megállapították, hogy nem jogosultak a menedékkérelemre az Európai Unió területén – magyarázta Gönczi Róbert.

A cikk alapjául szolgáló interjút Varga Mónika készítette.