Az Energiaügyi Minisztérium a vízügyi szakemberekkel közösen tart aszálykár-elhárítási gyakorlatot a Tisza dél-magyarországi szakaszán. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) főigazgatója az InfoRádióban elmondta: egyre nagyobb kiterjedésű területeket érnek aszálykárok, éves átlagban 400 milliárd forint értékben, ezért van szükség a gyakorlatokra.

Láng István hozzátette: főleg a gazdaságokban, a szántóföldeken és az ültetvényeken keletkeznek nagy károk, de vízhiányos időszakokban az ökoszisztémákat is nagy veszteségek érik. A mostani gyakorlatokon a 2017 óta folyamatosan kiépülő aszályvédelmi rendszert tesztelik. Először az aszálymonitoring rendszert indították el, majd elkezdte működését a védelmi szervezet is, idén pedig területileg is kiterjesztik a védekezést. Egyre több helyen van szükség ugyanis rendkívüli szivattyúzásra. Láng István úgy fogalmazott, a gyakorlat tulajdonképpen „éles helyzetben” valósul meg, hiszen most már az OVF több igazgatósága is aszálykár-elhárítási készültségben van.

Az egyre melegebb és szárazabb időjárás miatt az elmúlt években a vízügyi stratégia is megváltozott. Az elmúlt évtizedben a fejlesztési célok egyre inkább áttevődtek az árvíz elleni védekezésről a vízpótlásokkal kapcsolatos teendőkre. Az OVF főigazgatója elmondta: vízpótló stratégiát dolgoztak ki a Homokhátság környékére és az ország más tájaira, és a tervek szerint a következő években több beruházás is indul.

Még a fejlesztések előtt kiépítenek egy védelmi rendszert, így rendkívüli vízpótlásokkal, szivattyúzásokkal biztosítani lehet az érintett területek megfelelő vízháztartását.

Láng István szerint a vízhiányos területeken gazdálkodók a víztakarékos módszerek előtérbe helyezésével vagy megfelelő kultúrák ültetésével tudnak hozzájárulni a helyzet javulásához.

(A nyitóképen: aszálytól sújtott földek, előtérben a Kakasszéki Reumatológiai és Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet a Csongrád-Csanád vármegyei Székkutason.)