Mindenképpen egy újabb eszkalációs fázis zajlik a háborúban – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban.. Néhány hónapig úgy tűnt, hogy csökken a háború intenzitása, a háttérbe is szorult a mainstream hírekben az orosz–ukrán háború, de nagyjából az orosz győzelem napi ünnepségek után fokozatosan magasabb szintre, nagyobb sebességre kapcsolt – tette hozzá.

Az oroszok a háború elmúlt négy évének legnagyobb támadását intézték Kijevvel szemben, és bár csak most mondják azt, hogy nagy méretű támadások jönnek, de valójában ez már megtörtént. Ukrajna válaszolt, mégpedig Moszkva ellen, és megint csak a háború elmúlt négy évének legnagyobb ukrán támadását láttuk az orosz fővárossal szemben. Több mint 400 drónnal támadták az orosz fővárost. És azóta a felek felváltva hatalmas támadásokat intéznek a másikkal szemben, és most már a kommunikációban is látjuk ezt az eszkalációt – mondta a szakértő. Az oroszok nukleáris hadgyakorlatba kezdtek, a Kijevvel szembeni támadásra felhasználtak olyan rakétákat, az Oresnyik rakétákat, amelyek egyébként nukleáris töltet hordozására is képesek, és Ukrajna is hasonló válaszcsapásokkal fenyeget.

Tehát egyértelműen egy eszkalációs spirál bontakozik ki az elmúlt hetekben.

A kérdésre, hogy nőtt-e az esélye, hogy Oroszország nukleáris fegyvert vet be ebben a háborúban, azt mondta: „azt gondolom, hogy nem. Akkor lenne nagyobb esélye a nukleáris fegyver bevetésének, ha az oroszok számára elfogynának az eszközök, és nem állnának jól a háborúban. De nem ezt látjuk. Nem győzelemre állnak, de nem is vereségre. Ugyanez a helyzet a másik oldalon is. Tehát inkább egy patthelyzetet látunk a fronton. A nukleáris fegyver bevetése, és itt elsősorban taktikai fegyverekről, tehát egy kisebb kiterjedésű nukleáris csapásról beszélünk, tehát

az atomfegyver bevetése nem változtatná meg alapvetően a patthelyzetet,

nem eredményezne Oroszország számára győzelmet vagy bármilyen területi nyereséget, viszont magára haragítaná az orosz szövetségeseket – fogalmazott Bendarzsevszkij Anton, aki szerint Kína az elmúlt években világossá tette az Oroszországgal való találkozókon és a nyilvánosságban is, hogy nem tolerálja, hogy ha Oroszország nukleáris fegyvereket használ, az egy vörös vonal. Tehát egyszerűen nincs értelme orosz szempontból nukleáris fegyvereket használni, hiszen eredménye nem lenne, ellenben a nemzetközi helyzetben sokkal rosszabb pozícióba, percepcióba kerülne Oroszország – vélekedik a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton elmondta:

vannak olyan elméletek is, hogy minden háborús lezárás előtt van egy nagyobb eszkalációs hullám.

„Tehát potenciálisan még ez az eszkaláció is, amit látunk, a háború intenzív szakaszba való lépése is akár közelebb vihet minket a békéhez, hiszen a béke előtt, mielőtt a felek erőforrásai kifogynak, előtte a maximumot próbálják elérni, akár a hátországban, akár a fronton” – fogalmazott, hozzátéve: akár az is lehet, hogy amit látunk, ez egy újabb próbálkozás. „A nyári időszak előtt állunk, az oroszok vélhetően valamiféle nyári offenzívát akarnának elindítani, tehát bár nem látjuk még a béke jeleit, nem teljesen elképzelhetetlen, hogy amit most látunk, egy utolsó nagy próbálkozása mind Ukrajnának, mind Oroszországnak, hogy megfordítsák a helyzetet a maguk javára és kényszerítsék a másik felet a béke vagy az ultimátum elfogadására. Ha ez nem jár sikerrel, akkor lehet, hogy megint csak újabb tárgyalások újabb köreit fogjuk látni, és ebben lehet visszakozni” – mondta.

Azt szokták mondani, hogy ha a front Ukrajnában van, általában senki nem akarja megvárni a csapadékos időszakot. A kérdésre, hogy van-e ennek még bármi jelentősége a drónháborúk idején, a szakértő azt mondta: abszolút, hiszen a drónok nagyon megnehezítik a másik fél csapatmozgásait. Jlenleg a drónok a leghalálosabb eszközök a fronton.

Akik a drónokért felelősek, mindössze 2 százalékos arányt képviselnek a fegyveres erőkben, de ők felelnek az összes fronton okozott kárpusztítás 60 százalékáért.

Tehát ez egy igen fontos eszközzé vált, de a terület elfoglalásához akkor is katonák kellenek, a katonákat oda kell juttatni bizonyos védelem mellett az egyes helyszínekre, és ahhoz, hogy a katonák átjussanak azon a területen, ami az ellenfél támadása alatt van, ahhoz jobb esetben valamilyen csapatszállító járművekre, páncélozott járművekre van szükség. Tehát önmagában a drónok nem tudnak területet elfoglalni. Nagy pusztítást, nagy károkat okoznak, de végső soron a katonák és az egyes egységek lesznek, akik elfoglalják a területet. És ha az időjárás nem teszi lehetővé a csapatmozgásokat, mert a haditechnika belesüpped a földbe, vagy mert mondjuk az őszi vagy a tavaszi időjárás során lehullt vagy még nem nőtt ki a lombkorona, és a drónok mindent látnak, akkor az nem teszi lehetővé a csapatmozgásokat. Szóval

az időjárás ebben a modern háborúban is igencsak fontos, és a felek abszolút számolnak vele. Azért nem láttunk például most a tavasz folyamán nagyobb orosz offenzívát.

Van, aki azt mondja, hogy kifulladtak, de a valószínűbb magyarázat az, hogy az időjárás nem tette lehetővé, és inkább tartalékoltak, és most fogunk látni valamilyen nagyobb orosz próbálkozást a háborúban – vélekedik a szakértő.

Bendarzsevszkij Anton jelen volt a prágai GLOBSEC fórumon. A kérdésre, hogy kitaláltak-e valamit az európai NATO-tagok arra az esetre, ha az Egyesült Államok végleg magára hagy bennünket, a szakember azt mondta: erről nagy viták zajlottak, hogy egyáltalán megtörténhet-e, és hogyan kell készülnie erre Európának. Mint fogalmazott, a válasz egyértelmű, hogy erre készülni kell, az európai védelmi iparnak be kell hoznia a lemaradását, még ha nem is ez a legvalószínűbb forgatókönyv.

„Több mint 10 éve járok a GLOBSEC-re, és az elmúlt években mindig más dominálta a konferenciát. Mindig lehetett érezni, hogy mi éppen az aktuális momentum. Sok évig Ukrajna támogatása volt a fő fókusz. Tavaly ez már egy kicsit más irányba ment, és idén egyértelműen a védelmi ipar, az európai védelemipar dominált mindent” – mondta Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve: a legnagyobb európai védelmi ipari cégek a főszereplői voltak ennek a konferenciának, és az európai vezérkari főnökök, a NATO-tábornokok is. Tehát a válasz az, hogy

Európának fegyverkeznie kell, többet kell költeni a haderőre, és miközben nyilván abban kell bízni, hogy továbbra is együttműködünk Amerikával, de fel kell készülni arra az esetre is, ha az Egyesült Államok kevésbé tud támogatást nyújtani, mint eddig.

A kérdésre, hogy eldőlt-e, hogy ki fogja gyártani a fegyvereket: a világ második legnagyobb fegyverexportőre, a franciák vagy régi történelmi riválisuk, a németek, a szakértő azt mondta: a válasz az, hogy együttműködés, európai összefogás van. A SAFE projekt is, ami Európában tavaly indult el, arról szól, hogy több ország összefogva Európán belül, európai partnerekkel, közösen gyártanak dolgokat. Tehát nem önmagukban a németek, hanem mondjuk a németek és a skandináv országok, vagy a franciák és a spanyolok közösen, vagy az olaszok összefogva a közép-európai országokkal. Ilyen projektben közösen részt véve, és európai forrásokért pályázva valamilyen közös együttműködésben próbáljanak gyártásokat építeni, alapvetően ez a válasz. Növelik a szabványokat és csökkentik a különbségeket, amelyek jelen vannak ma Európában. Rengeteg különböző fegyverrendszert, harckocsialapot használunk, miközben az Egyesült Államokban ezek sokkal inkább sztenderdizáltak. Az irány az, hogy csökkentsük a különbségeket, és a közös európai együttműködés irányába lépjünk. Ami az Egyesült Államoknak rossz hír, hogy ez a folyamat azt feltételezi, hogy

több fegyvert veszünk egymástól, európai országoktól, és kevesebbet az Egyesült Államoktól,

vagy mondjuk Dél-Koreától, és alapvetően ezeket a pénzeket itt, Európán belül költsük el – mondta Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője az InfoRádióban.

A cikk Exterde Tibor interjúja alapján készült.