Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Fellövik a Sencsou-23 ûrhajót fedélzetén három kínai ûrhajóssal az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Góbi sivatagban fekvõ Csiucsüan kilövõbázisról 2026. május 24-én. A háromfõs legénység - Csu Jang-csu parancsnok, Csang Cse-jüan pilóta és Li Csia-jing kutatási szakértõ – várhatóan hat hónapot tölt a mintegy 400 kilométeres magasságban keringõ Tienkung (Mennyei Palota) kínai ûrállomáson, ahol tudományos kísérleteket végeznek, karbantartási munkákat látnak el és ûrsétákat hajtanak majd végre.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrés Martínez Casares

Egy különleges űrhajós miatt figyelhet most a világ Kínára – képek, videó

Kínai idő szerint vasárnap este 23 óra 8 perckor elindult a Sencsou–23 űrhajó három űrhajóssal a fedélzetén az északnyugat-kínai Csiucsüan kilövőbázisról – jelentette a kínai állami média. Azóta már dokkoltak is a Mennyi Palota űrállomáson.

A háromfős legénység – Csu Jang-csu parancsnok, Csang Cse-jüan pilóta és Lai Ka-jing kutatási szakértő – várhatóan hat hónapot tölt a mintegy 400 kilométeres magasságban keringő Tienkung (Mennyei Palota) kínai űrállomáson, ahol tudományos kísérleteket végeznek, karbantartási munkákat látnak el és űrsétákat hajtanak majd végre.

Csu Jang-csu korábban már részt vett a Sencsou–16 küldetésben, míg Csang Cse-jüan és Lai Ka-jing most repül először a világűrbe. Csang korábban a kínai légierő pilótájaként szolgált.

A küldetés kiemelt szereplője Lai Ka-jing, aki korábban a hongkongi rendőrség műszaki szakértőjeként dolgozott. Ő az első hongkongi űrhajós, egyben az első kínai női civil, aki űrrepülésen vesz részt.

Csiucsüan, 2026. május 23.
Li Csia-jing, Csu Jang-csu és Csang Cse-jüan, a Sencsou-23 kínai ûrutazásban részt vevõ három kínai ûrhajós (b-j) az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Gobi-sivatagban fekvõ Csiucsüani Mûholdindító Központban tartott sajtótájékoztatón a tervezett indulás elõtti napon, 2026. május 23-án.
MTI/EPA/Andrés Martínez Casares
Csiucsüan, 2026. május 23. Li Csia-jing, Csu Jang-csu és Csang Cse-jüan, a Sencsou-23 kínai ûrutazásban részt vevõ három kínai ûrhajós (b-j) az északnyugat-kínai Kanszu tartományban, a Gobi-sivatagban fekvõ Csiucsüani Mûholdindító Központban tartott sajtótájékoztatón a tervezett indulás elõtti napon, 2026. május 23-án. MTI/EPA/Andrés Martínez Casares

A kínai űrügynökség (CMSA) szóvivője korábban közölte: a küldetés során az egyik űrhajós hosszú távú, egyéves űrbeli tartózkodást vizsgáló kísérletben is részt vesz.

A Tienkung űrállomáson jelenleg a Sencsou–21 személyzete tartózkodik: Csang Lu parancsnok, Vu Fej űrmérnök és Csang Hung-csang küldetésspecialista tavaly novemberben érkezett az állomásra. Az űrhajósok szombatig 203 napot töltöttek az űrben, amellyel új kínai rekordot állítanak fel a leghosszabb egybefüggő űrbeli szolgálat terén, miután áprilisban egy hónappal meghosszabbították küldetésüket.

A Sencsou-23 legénysége a következő napokban veszi át a szolgálatot a jelenlegi személyzettől, amely várhatóan május végén tér vissza a Földre.

Kína 2003-ban indította el első emberes űrmisszióját, azóta már eurómilliárdokat fektetett be űrprogramjába, és tervei között szerepel, hogy 2030-ra embert küld a Holdra is.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×