A statisztika tanúsága szerint globálisan az idei volt a második legmelegebb április a tavalyi után. A hőmérsékleti rekordok továbbra is megszakítás nélküli sorozatot mutatnak, amely 2023 júliusában, csaknem két évvel ezelőtt kezdődött, azóta - egy kivétellel - minden hónap legalább 1,5 Celsius-fokkal melegebb volt az iparosodás előtti korszak (1850-1900) adott havi átlagánál.

Pedig sok tudós arra számított, hogy a 2023-2024-es időszakot - a világszerte valaha mért két legmelegebb évet - szünet követi majd, mert a felmelegedést segítő El Nino jelenség hatása csökken. "2025-re enyhülnie kellett volna, ehelyett azonban továbbra is a felgyorsult felmelegedés szakaszában vagyunk" - mondta Johan Rockström, a németországi Potsdamban található Klímahatáskutató Intézet igazgatója.

Az elmúlt két év "kivételes volt" - tette hozzá Samantha Burgess, a Copernicust működtető európai központ munkatársa. Az értékek "egyelőre az éghajlati modellek által előre jelzett tartományon belül maradtak, de a tartomány felső határán vagyunk".

A szakértők szerint az egyik magyarázat abban rejlik, hogy a La Nina jelenség - amely az El Nino ellentéte, a felmelegedés mérséklődését segítő hatás szinonimája - a Meteorológiai Világszervezet szerint december óta már "gyenge", és a következő hónapokban várhatóan tovább csökken a hatása.

Mintegy ötven vezető klimatológus, élükön a brit Piers Forsterrel az - ENSZ által megbízott - Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfontosabb adatai alapján előzetesen úgy becsüli, hogy a felmelegedés általános szintje 2024-re átlagosan elérte az 1,36 Celsius-fokot. A Copernicus jelenlegi időszakra vonatkozó becslése pedig már megközelíti az 1,39 fokot.

A tudósok szerint

hamarosan eljutunk arra a szintre, hogy hosszú távra állandósul az 1,5 fokos felmelegedési küszöbérték, amelynek megtartása a Párizsi Megállapodásban szereplő legambiciózusabb célkitűzés. A Copernicus úgy véli, hogy ez már 2029-re bekövetkezhet

- derült ki Samantha Burgess nyilatkozatából.

"A jelenlegi ütemben az 1,5 Celsius-fokos határértéket még 2030 előtt átlépjük" - vélte Julien Cattiaux, a francia Nemzeti Tudományos Kutató Központ (CRNS) klimatológusa is az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva.