Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
laboratórium, kutatás, kutató,
Nyitókép: Unsplash

Gulyás Balázs: az MTA a tulajdona átadásával biztosíthatja a magyar tudományosság jövőjét

Bizakodva várja a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének döntését az ingó- és ingatlanvagyon eladásáról a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke, mert szerinte ez is kell ahhoz, hogy a kiváló kutatók kihozhassák magukból a legjobb teljesítményt.

A kutatóhelyek által javasolt módosítások 95 százaléka bekerült a parlament előtt álló, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogállásáról szóló kerettörvénybe – mondta el az InfoRádióban a szervezet elnöke, Gulyás Balázs.

"Azt látjuk, hogy a különböző, múltból örökölt nehézkes mechanizmusok, elavult támogató rendszerek, például a papíralapú adminisztráció – ami méltatlan a tudomány művelőihez – akadályozzák a kutatókat abban, hogy száz százalékig a fő feladatukkal foglalkozzanak, azaz a kutatással" – mondta az elnök.

"Ha a parlament ezt elfogadja, a törvény olyan mértékben tudja biztosítani a kutatóhálózat jövőjét, hogy a következő 25 évben növekvő pályára lehet állítani a magyarországi kutatásokat, a kutatók életét és teljesítményét" – fogalmazott Gulyás Balázs.

A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése várhatóan szerdán dönt az MTA tulajdonában lévő, de a HUN-REN Magyar Mutatási Hálózat által használt ingóságok és ingatlanok eladásáról. Gulyás Balázs szerint a kormány javaslata rendkívül méltó ajánlat, mint mondta, meg van róla győződve, hogy a Magyar Tudományos Akadémia minden tagja érdekelt abban, hogy a magyar tudományosság tovább tudjon fejlődni a jövőben.

Az elnök szerint ennek lényeges eleme, hogy a kutatási hálózat méltó környezetben, saját vagyonelemekkel rendelkezve tudjon működni. Úgy fogalmazott: ez mindenki közös érdeke, ez Magyarország érdeke. Szerinte az MTA a javaslat támogatásával tudja kifejezni azt a méltó gondolatot, amellyel Széchenyi István közel kétszáz évvel ezelőtt megalapította az intézményt, és így tudja biztosítani a magyar tudományosság jövőjét.

Gulyás Balázs hangsúlyozta, a Magyar Kutatási Hálózat kiváló kutatókkal rendelkezik, de mégsem tudnak világszinten kiemelkedő eredményeket hozni, mert elavult struktúrákban és támogató funkciókkal kell dolgozniuk, és így nem tudnak fő tevékenységükre, a kutatásra koncentrálni. Nagyon sok időt kell "felesleges adminisztrációs terhekkel" tölteniük – magyarázta a szervezet elnöke.

Hozzátette, ha ezektől megszabadítják a kutatókat, ha hatékonyabb szervezetbe sikerül őket összehozni, megtámogatva modern támogatói platformokkal, akár mesterséges intelligencia segítségével működő funkciókkal, legyen az akár beszerzés, akár adminisztratív feladatok, vagy akár a bérelszámolás, akkor a magyar kutatók sokkal magasabb szinten tudnának megjelenni a tudományos világban.

Az elnök szerint a magyar kutatóhálózatnak most egy kvantumugrást kell tennie a jövőbe, hogy a kiváló kutatók kihozhassák magukból azt a teljesítményt, amelyre képesek. Gulyás Balázs szerint ennek lényeges eleme annak a vagyonnak a megszerzése, amelyben napi szinten dolgoznak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Oeconomus: megváltoztak a turistacélpontok Görögországban a migráció miatt

Évente több millió turista látogat Görögországba. A görög gazdaság a 2008-as világválság után éppen 2015-re tért magához, amikor viszont a menekültválság tette próbára a nemzetgazdaság hosszú ideje meghatározó ágazatát. A hatásokról készített tanulmányt az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Tízezrek menekültek el a kommunista diktatúrából: megdöbbentő, mi vár rájuk új hazájukban

Az elmúlt évtizedekben több tízezren menekültek el Észak-Koreából Kínán keresztül Dél-Koreába, és kezdtek ott új életét, a legnagyobb számban nők. A többnyire egyedülálló fiatal nők dél-koreai férjet keresnek maguknak, a dél-koreai férfiak körében pedig népszerűek az észak-koreai nők. Egy menekült nő, Judzsin, aki maga is dél-koreai férjet talált magának, kifejezetten északi nők és déli férfiak összeismertetésére hozott létre házasságközvetítő irodát, miközben saját házassága válságba kerül. Róla és a jelenségről szól egy új dokumentumfilm, az Észak-dél férfi-nő, amelyet hamarosan Magyarországon is bemutatnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×