Úgy tűnik, az időskori szellemi hanyatlás nem csak úgy magától jön, számos olyan korábbi betegség van, amely előre jelezheti a kockázatot. Korábban épp egy tucat ilyen tényezőt határoztak meg, így az aluliskolázottságot, a magas vérnyomást, a halláskárosodást, a dohányzást, az elhízást, a depressziót, a fizikai inaktivitást, a cukorbetegséget, a társadalmi elszigeteltséget, a túlzott alkoholfogyasztást, a levegőszennyezést és a traumás agysérülést – emlékeztet a hvg.hu.

De a lista nem végleges, mint ahogy korábban is többször módosították: a világ 27 vezető demenciával foglalkozó szakértője által jegyzett Lancet Bizottság idei jelentése további két kockázati tényezővel bővíti: a látásromlással és a magas koleszterinszinttel. Ezek a tényezők az összes demenciás eset 9 százalékához kapcsolódnak, 7 százalék a „rossz koleszterin” számlájára, míg 2 százalék az idősebb életkorban bekövetkezett kezeletlen látásvesztésére írható.

A jó hír az, hogy ezek a kockázatok tudatosan csökkenthetők, még azoknál is, akik genetikailag hajlamosak a demenciára.

A Lancet Bizottság szerint a fenti – módosítható – kockázati tényezők akár gyerekkortól kezdődő kezelésével a demenciás esetek közel fele megelőzhető vagy legalábbis késleltethető lehetne. Ez már csak annyiban is igen fontos, mert a várható élettartam növekszik, és számos országban emelkedni fog a demenciás esetek száma.

„A jelentésünkből kiderül, hogy sokat többet lehet és kell tenni a demencia kockázatának csökkentése érdekében. Soha nincs túl korán vagy későn cselekedni, és az élet bármely szakaszában van lehetőség a pozitív változtatásra” – idézi a lap Gill Livingston professzor, a tanulmány vezető szerzőjének szavait, aki azt is hozzátette, hogy erős bizonyítékaik vannak arra, hogy a kockázatoknak való hosszabb idejű kitettség hatása erősebb, és hogy a kockázatok erősebben hatnak a kiszolgáltottabb emberekre. Ezért is tartja fontosnak a professzor, hogy a kormányok megkétszerezzék megelőző erőfeszítéseiket azok irányába, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.